KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Isteni szikra

Schreiber András

Flash of the Genius – amerikai, 2008. Rendezte: Marc Abraham. Írta: John Seabrook. Kép: Dante Spinotti. Zene: Aaron Zigman. Szereplők: Jake Abel (Dennis Kearns), Aaron Abrams (Ian Miellor), Alan Alda (Gregory Lawson), London Angelis (Wade Previck), Dylan Authors (Pat Kearns). Gyártó: Universal / Spyglass / Strike / Intermittent. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 119 perc.

 

Megérdemlik-e a nagy amerikai autógyárak, hogy (kormányzati segítséggel, az adófizetők pénzéből) megmentsék őket? – tavaly ősz óta gyakori szalagcím a tengerentúli sajtóban. Vállalati erkölcsről szólni válságban különösen divatos – az eddig producerként ténykedő Marc Abraham (Ember gyermeke) rendezői debütjében egy negyven éve megesett igaz történetet mesél újra, de szem előtt tartja a mai dilemmákat is. A 2005-ben elhunyt Dr. Robert Kearns, detroiti mérnök-professzor és feltaláló az 1960-as években fejlesztette ki a megszakításokkal, több fokozatban működő (ma is használatos) ablaktörlőt, amelyet családi vállalkozásban, a Previck céggel közösen tervezett legyártani. A prototípust jóhiszeműen megmutatta a hevesen érdeklődő Ford Motor Company mérnökeinek, ám a vállalati szakemberek beavatása után a cég felfüggesztette a tárgyalásokat a feltalálóval, majd hamarosan piacra dobta a Kearns-féle ablaktörlővel felszerelt új Ford-modellt. Kisvártatva minden autógyár Kearns találmányát alkalmazta, de senki nem fizetett érte – legalábbis amíg a felháborodott professzor 1978-ban meg nem nyerte a Ford ellen indított szabadalmi pert.

A kisember és a mamutszervezet harcának filmjeiben (Caprától a Coenekig) a morál a kulcsszó, és Abraham opuszában sincs ez másként. Nem a kárpótlásként megszerezhető dollármilliók, hanem a becsület a lényeg. S bár a meglopott géniusz felháborodása éppen elég hajtóerőt ad a filmnek, Abraham többször erősen a fékre lép, mintha csak attól tartana, hogy különben belehajt a hollywoodi hatásvadászat kátyújába. A megtört és pszichiátriai gondozásra szoruló Kearns összeomlása a fősodorban megszokottól eltérően nem látványos, később sincs zajos családi dráma, a tárgyalótermi jelenetek is visszafogottak, és elmarad a kirobbanó győzelmi mámor is. Meglehet azért, mert az Isteni szikra nem csak a tisztesség, de a termékhűség filmje is. A több százezer embernek munkát adó óriásvállalat vezetői ugyan alaposan rászedték a kisembert, de ez nem készteti arra, hogy búcsút intsen jól bejáratott Ford Galaxy-jának (és ezzel a vállalat munkásainak is). Ez a fajta lojalitás pedig érdekesen rímel arra a Washington Post-értesülésre, miszerint a csőd szélén táncoló amerikai autógyárak megmentésére felállított Detroit-munkacsoport tagjai zömében japán kocsival indulnak reggel munkába.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9741