KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cseh Álom

Vajda Judit

Cesky Sen – cseh dokumentumfilm, 2004. Rendezte, írta, kép: Vít Klusák és Filip Ramunda. Zene: Varhan Orchestrovic Bauer. Gyártó: Ceské Televize–FAMU–Hypermarket Film. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 90 perc.

 

A Cseh Álom elején a két fiatal dokumentumfilmes, Vít Klusák és Filip Remunda arról beszélnek, hogy most következő reality show-jukban egy általuk kitalált, fiktív hipermarketet vezetnek be a piacra, majd annak rendje és módja szerint meg is nyitják Patyomkin-áruházukat (amely a reklámszpotokon, katalógusokon és óriásplakátokon kívül nem egyéb, mint egy 100 méter hosszú, 10 méter magas festett fal egy mező közepén). Hogy mindezt miért teszik, nem akarják szóban megválaszolni, viszont azt ígérik, filmjük végére kiderül. Ígéretüket híven teljesítik is, hiszen a Cseh Álom – habár vannak benne szép számmal mulatságos pillanatok – nem megy el a komédia és az olcsó átverőshow-k irányába. Az alkotók hozzáállása ugyanakkor – bármennyire hihetetlen – a cinizmustól is távol áll: magasabb – leleplező-népnevelő – célok vezérlik őket, és az a legszebb az egészben, hogy mindezt el is hisszük nekik. Az elején ugyan nehéz lesz röhögés nélkül kibírni, amint a két átlagos, „csehszlovák” kinézetű fiatal elnyeri a menedzser külsőt, majd a fotózáson a kamerába mondják áruházuk nevét (Cseh Álom, mi lenne más?), ahogy vicces ötlet az is, hogy dokumentumfilmjüket fiktív áruházuk reklámjaival szakítják meg.

Az eleinte nemcsak rendező, hanem főszereplő alkotók azonban szép fokozatosan háttérbe vonulnak, hogy átadják a terepet a reklámipart, a médiát, a PR-t működtető manipulációs gépezetnek, és annak minden elemét és szereplőjét megismertessék az erkölcsös reklámszakembertől kezdve az önigazoló piackutatókig. A részleges napfogyatkozás – amely véletlenül pont a Cseh Álom megnyitásának napján zajlott – szimbólumként való használata pedig valódi telitalálat.

A filmet nézve nem lesz nehéz együttérezni minden kockájával és saját magunkra ismerni bennük, hiszen az egészet az a nálunk is fájdalmasan ismerős jelenség ihlette, hogy a hétköznapi bevásárlás – amely már nagyon régóta shoppinggá nőtte ki magát – a posztkommunista közép-kelet-európai konzumállamokban hogyan vált létfenntartó cselekvésből időrabló tevékenységgé, majd közös családi programmá.

A Cseh Álom megtekintése szociológus és pszichológus hallgatóknak szinte kötelező, de mindenki másnak is erősen ajánlott, aki el akarja kerülni, hogy azért akarjon többet keresni, hogy többet költhessen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8828