KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse

Vörös Adél

Pirates of the Caribbean: Dead Man's Chest – amerikai, 2006. Rendezte: Gore Verbinski. Írta: Ted Elliott és Terry Rossio. Kép: Darius Wolsky. Zene: Hans Zimmer. Szereplők: Johnny Depp (Jack Sparrow), Orlando Bloom (Will Turner), Keira Knightley (Elizabeth Swann), Jonathan Price (Weatherby Swann kormányzó), Jack Davenport (Norrington), Bill Nighy (Davy Jones). Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált, 150 perc.

 

Faláda billeg a tengeren. Hirtelen valami lyukat tör a deszkába, kéz bukkan elő, aztán gyanakvó tekintet. Jack Sparrow kapitány visszatér… A frappáns indítás ráhangolja a nézőt, hogy talán megint elvarázsolják. És valóban. Gore Verbinski három évvel ezelőtt életet lehelt a kosztümös kalandfilm holt műfajába, nem is akárhogy. A foghíjas-akcentusos Johnny Depp most újabb kalandra „invitálja” a szerelmespárt, természetesen ismét saját céljai érdekében (a folytatás rejtélye, hogy Depp ismét a meglepetés erejével hat az egyre kifinomultabban elvadult – esetében helytálló a paradoxon – Jack Sparrow kapitány szerepében).

Akárcsak a 2003-as első részben: szinte nincs mesei alapmotívum, ami hiányozna A Karib-tenger kalózaiból, mégsem zsong a fejünk, legfeljebb kapkodhatjuk a fordulatos történet láttán. A folytatás is dicséretre méltó, sőt, vizuális ötletességben, látványosságban felül is múlja előzményét. Mert a néző hálás azért, hogy a technikai apparátus fejlődésével a készítő fantáziájának nem szabhat határt semmi. Eljött az ideje, hogy a hollywoodi mesemondók valóban olyannak láttathatják a mesét, mint amilyennek megálmodták. Egy percre sem kételkedünk: tényleg óriáspolip kebelez be hajókat, tényleg szakadék felett hintázik a fogolykalitka, és valóban guruló óriás malomkeréken zajlik a kardpárbaj. De igazán a szellemes és eredeti ötletekkel – például a vágyott dolog felé mutató iránytűvel – költözik élet a mesébe, a forgatókönyvíró Ted ElliotTerry Rossio-párosnak (a Shrek íróinak) köszönhetően. Ugyanazt csinálják most is, mint a Shrekkel: tudják, mi az érték, meg azt is, mire van szükségünk, fogják hát a klasszikus mesét és a jelenhez adaptálják: könnyedén, játékos humorral.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8707