KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Két korrekció a Höllering-nekrológhoz

Veress József

Ábel Péter

 

Kézdi-Kovács Zsolt a Filmvilág júniusi számában meleg szavakkal emlékezett meg a nemrégiben elhunyt Georg Höllering filmes pályájáról. A cikk (illetve a képaláírás) egy-egy kisebb pontatlanságát szeretném korrigálni.

A fotó alatt ez a szöveg olvasható: Georg Höllering (középen) a Hortobágy rendezése közben. Tévedés. A felvétel akkor készült, amikor a rendező – több mint harminc esztendő elteltével – ellátogatott a hajdani forgatás színhelyére.

„Nemeskürty Istvántól tudjuk (Filmvilág, 1980. április), hogy a hivatalos Magyarország milyen elutasítással fogadta a filmet” – írja Kezdi Kovács. Itt sem stimmel a dátum. Nemeskürty tényleg megírta a Hortobágy forgatásának hiteles történetét, de már évtizedekkel korábban. Höllering mellőztetésének ténye nem 1980 áprilisa óta közismert.

A lényeget illetően egyébként a jeles magyar rendező nem téved: valóban ideje lenne „rehabilitálnunk” Georg Hölleringet.

 

Veress József

 

 

Kedves Filmvilág!

 

Örültem Kézdi-Kovács Zsolt nagyon szép Georg Höllering nekrológjának. Jól hangzó poénjának már kevésbé. („Georg Höllering neve egyetlen magyar filmlexikonban sem szerepel!”) Gondolom, Kézdi-Kovács is tudja, hogy 1942-ben jelent meg az első, ebben, azt hiszem, tényleg nincs benne. Az 1964-es Filmkislexikonban és az 1970–73-asban, amelyet két munkatárssal én készítettem, viszont benne van! Ha nem is külön címszóban, de a magyar film története fejezetben, a 492., illetve a 86. oldalon. Sajnos címszót adat hiányában nem tudtam róla írni, mert tényszerű adatokat nem találtam róla. Az osztrák filmlexikon tudja a születési helyét, de évét nem, és csak annyit közöl, hogy 1947-ben Angliában alapított egy forgalmazó vállalatot. A nyolckötetes olasz nagy lexikon nem említi a nevét.

 

Üdvözlettel

Ábel Péter

 

Ui.: Több magyar filmlexikon nem volt, de a filmtörténetek írnak róla.

 

 

Veress Józsefnek igaza van. A képaláírás valóban téves; a hibáért olvasóink elnézését kérjük.

Ábel Péternek is igaza van. Mind a Film Kislexikonban (1964), mind a két kötetes (1970–73-as) Filmlexikonban szerepel Höllering neve. Mindkét lexikonban azonos (és egyetlen) mondatban: „Egyedülálló kísérlet volt az osztrák George (mind a kétszer így: két e-vel) Höllering Hortobágy című dokumentumfilmje, amelynek értékeit az sem homályosította el, hogy naturalista képek váltakoztak benne realista elgondolásokkal.” Hogy miért volt egyedülálló Höllering kísérlete, és főképp mik voltak filmjének értékei, az nemigen derül ki a lexikon(ok) szavaiból. Egyébként sajnáljuk, hogy sem az osztrák filmlexikon, sem a nyolckötetes olasz lexikon nem foglalkozik részletesen, sőt egyáltalán nem foglalkozik egy kitűnő magyar film készítőjével, rendezőjével. De azért még reménykedünk, hogy ezenkívül van még más lehetőségünk is, hogy ismereteket szerezzünk magyar filmekről, magyar filmek rendezőiről.

 

A szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7779