KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Teta veleta

N. N.

 

Látatlanban (olvasatlanban) elhihetjük Laura Betti önéletrajzi könyvéről Karsai Luciának, hogy zavaros olvasmány: a Filmvilág 81/4. számában található recenziója meggyőző. Helyesbítésre szorul viszont az a vélekedés, miszerint a könyv „címe: Teta veleta már önmagában érthetetlen, bár jelenthet fátyolos fejet, ködös gondolatokat, valamiféle kreált dialektusban...” Ez a rejtélyes cím nem jelenthet „fátyolos fejet”, sem „ködös gondolatokat”, ámbár önmagában csakugyan „érthetetlen”. Laura Betti olasz olvasóinak azonban aligha, mivel ők jórészt azonosak Pier Paolo Pasolini olvasóival. Ez a Teta Veleta ugyanis Pasolinitól való. Eretnek empirizmus (Garzanti, Milánó, 1972.) című könyvének 72. oldalán a magyarázat: Pasolini így nevezte magában, magánhasználatra, gyermekkori szexuális vonzalmát, azt az érzést, amelyet – miként írja – egyaránt kiváltott belőle labdázó társainak térdhajlata vagy anyjának keble.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7443