KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pokémon: Pikachu, a detektív

Alföldi Nóra

Pokémon: Detective Pikachu – amerikai, 2019. Rendezte: Rob Letterman. Írta: Dan Hernandez, Benji Samit és Nicole Perlman. Kép: John Mathieson. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Justice Smith (Tim), Kathryn Newton (Lucy), Bill Nighy (Clifford), Chris Geere (Roger), Ken Watanabe (Yoshida). Gyártó: Warner Bros. / Legendary Entertainment / The Pokemon Company. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 104 perc.

 

Az álomgyár luxus-mechanizmusa akkor sejlik fel igazán, amikor a nyár beköszöntével tűzijátékok káprázatával tologatja a nézők elé hűsítő limonádéit. Hollywood ezekre a stúdiófenntartó tentpole-filmekre őrült pénzeket költ, és óriás vagyonokat kaszál velük, a művek befogadása viszont csak maroknyi agysejtet vesz igénybe a nézők részéről. Ez így is van jól: nyomja csak el az ősszel beköszöntő Oscar-szezon lihegését a vidám madárcsicsergés, esti tücsökciripelés, a hűvös mozitermekből kiszűrődő blockbusterek robaja és a végehúzósok slágerzenéje. Ezek a megafilmek igazi egyéjszakás kalandok a nyárra – csupán pár órányi örömet nyújtanak a fülledt estéken, nem kínálnak intellektuális vagy érzelmi kihívást, cserébe rövidek és könnyedek, mint egy citromsárga bikini.

Tekintve, hogy a japán blockbusterek világában – immár hagyományosan – a téli szezont Godzilla tartja a vállán, a nyárit pedig az újabb Pokémon-opusz, nem meglepő, hogy ilyen szünidei matinédarab lett a Pikachu, a detektív is, amely a huszon-akárhány éves Pokémon birodalom nyomasztó mennyiségű termékei közül az első hollywoodi alkotás, egyben egészestés, élőszereplős mozifilmként az eddigi legambiciózusabb darab. Ha lúd, legyen kövér – száz videójáték, több, mint ezer epizódnyi animációs sorozat és 21 animációs játékfilm után, az alkotók új irányt szabtak a legendáriumban: a sárga cukorbogyó Pikachuból koffeinfüggő detektív lett, aki ráadásul Ryan Reynolds kellemes, dollármilliókat érő hangján búgja a poénokat. A frissítés szerencsére jót tett a franchise-nak, hasznára válva a banális és keresetlen naivitással megrendezett történetnek: a szereplők kedvesek, a látvány pazar, a Pokémonok remekül mutatnak, Pikachu pedig alaposan megdolgozik a fagyipénzért és elviszi cakkos kis farkán az egész showt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14181