KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A fa alatt

Kolozsi László

Undir trénu – izlandi, 2017. Rendezte és írta: Hafsteinn Gunnar Sigurðsson. Kép: Monika Lenczewska. Zene: Daniel Bjarnason. Szereplők: Steinþór Hróar Steinþórsson (Atli), Sigurður Sigurjónsson (Baldvin), Edda Björnvinsdóttir (Inga), Bornsteinn Bachmann (Konrad), Selma Björnsdóttír (Eybjorg). Gyártó: Netop Films / DI Factory / Madants. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 89 perc.

 

A Huszár és a szolgáló című magyar népmesében a huszár összeszólalkozik egy szolgálóval, hogy az, amit a vízparton látnak, rák-e vagy mász. A veszekedésük odáig fajul, hogy végül környezetükben szinte mindenki szörnyű halált hal. A jelentéktelennek, vagy legalábbis nem éppen cunami erejű, sorsdöntő csapásnak ható kiindulópont A fa alatt című izlandi filmben a tömbház-szomszédok hangos szeretkezése – amitől a férj pornók nézegetésébe menekül. A történet másik szálán, a férj szüleinek sorsát ábrázoló szálon, a család kertjében álló fa, a fa szomszéd kertjét betakaró árnyéka a szokatlan casus belli.

Számos szomszédviszonyt ábrázoló tragikomédia akad mind a magyar irodalomban (például Arany János költeménye) mind a filmtörténetben (Szomjas György életművének fontos darabjai), de egyik sem olyan brutális, egyik sem torkollik olyan tombolásba, olyan elementáris erejű leszámolásba, mint Hafsteinn Gunnar Sigurðsson filmje. Az A fa alatt abszurd részletei, epizódjai is emlékezetesek, de leginkább feledhetetlenné mégiscsak a véres és leginkább dán filmeket idéző, nyersen realista, borzalmasságában is szomorú végkifejlete teszi. Tehát ez a szatíraként induló, a mai izlandi irodalom egyik legfontosabb alakjának Jón Kalman Stéfanssonak sorsdrámáit is megidéző alkotás nem marad meg a szatíra nyomvonalán: a válás nem tűnik elkerülhetetlennek, a kibékülés már majdnem közel, amikor beüt a mennykő. A főszereplő – Steinþór Hróar Steinþórsson remek a szerepben – anyja a leginkább oka annak a totális káosznak, amelyből nincs és nem lehet kiút. És ez kissé sajnálatos, nem csak azért, mert A fa alatt szatírának jobb, mint Shakespeare-ba ojtott slashernek, hanem azért is, mert könnyebb lenne nekünk, nézőknek elviselni ezt a kemény filmet, sőt hétköznapjainkat is, ha azt látnánk, hogy van kiút. Lehetséges megváltás. De ez alatt a fa alatt nem lehet fellégezni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13731