KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Joker

Kránicz Bence


Wild Card – amerikai, 2015. Rendezte: Simon West. Írta: William Goldman. Kép: Shelly Johnson. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Jason Statham (Wild), Stanley Tucci (Baby), Sofía Vergara (DD), Milo Ventimiglia (Danny), Anne Heche (Roxy). Gyártó: Current Entertainment / Quad Films / Lionsgate / SJ Heat Productions. Forgalmazó: Big Bang Média. Feliratos. 100 perc.

Napjaink első számú akciósztárja évek óta feszegeti óvatosan a ráragadt imázs határait. Minden Feláldozhatók-epizódra jut egy Kolibri-kód, a soros Szállító-menetre egy Parker vagy A mestergyilkos, ahol a keményöklű hős többet mereng fonák helyzetén, hiszen ki örülne annak, ha csupán eszközként tartják számon? Ebbe a sorba illeszkedik a Joker is, amely középszerűsége ellenére az intelligensebb Jason Statham-filmek táborát gyarapítja. Kétség sem fér hozzá, hogy a brutálisan megkínzott barátnéját megsegítő Nick Wild ezúttal is a megfelelő ember a megfelelő feladatra, ám Statham nem először mutat rá: a legtufább verőlegénynek is lehetnek érzései.

A túlpörgetett akciószériákhoz képest kimértnek ható, régi vágású megközelítésért a Parkerhez vagy A mestergyilkoshoz hasonlóan az alapanyagként használt történet évjárata szavatol. Az élő legendaként számon tartott író, William Goldman (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, Az elnök emberei) maga írta filmre saját 1985-ös regényét, immár másodszor – húsz éve Burt Reynolds bújt a szerencsejáték-függőségével birkózó testőr bőrébe. Goldman megtartja a világfájdalmas, elvágyódó főhős noir-árnyalatait, de Reynolds lakonikus nyugalmával ellentétben Statham figurája folyton robbanni készül. Ezt a belső feszültséget a színészt harmadik alkalommal rendező Simon West klipszerű montázsszekvenciákkal és a kulcsjelenetek időfelbontásos szerkezetével húzza alá. Így aligha meglepő, hogy amíg elődje pusztán a szavak erejével ártalmatlanítja a rátámadó, torz lelkű maffiacsemetét, addig az idei verzió Nickje végül sutba dobja az emberélet megkímélésére vonatkozó elveit, és a hard-boiled hagyományokból táplálkozó krimi méltóságteljes nyomozója haragvó ösztönlénnyé alakul. Ez az ár, amit Statham hőseinek rendre meg kell hozniuk, hogy állva maradjanak a kortárs akciófilmek veterán erősemberei, távol-keleti harcosai vagy épp mozikarriert építő pankrátorai között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12197