KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/szeptember
KRÓNIKA
• Báron György: Hamlet Trabanttal Gábor Miklós

• Gelencsér Gábor: Atya, Fiú, Bergman A szeretet konfliktusai
• Kúnos László: A mester lehunyja szemét: lát A Bergman-család
• Győrffy Iván: Kísértetek és bolondok Dúl-fúl, és elnémul
• Karátson Gábor: Az agyaghadsereg bevonul Pekingbe Kundun
• Sári László: A vigasztalás mandalái A mesés Tibet
• N. N.: Tibet filmen
• Fáy Miklós: Csöndet! Csöndet! Philip Glass Kundunja
MÉDIA
• Szíjártó Imre: Tetszik, de nem tudják Mozgókép- és médiatankönyvek Magyarországon
• Gelencsér Gábor: Szemtan Bódy Gábor Filmiskolája
• Muhi Klára: Együtt nézzük a Schwarzeneggereket Tanárok a mozgókép és a média iskolai oktatásáról
• Varga Balázs: Iskolapélda Tanköteles magyar filmek

• Beregi Tamás: Tájkép Apokalipszis után Armageddon és más katasztrófák
• Varró Attila: Godzilla Godzsira ellen Halhatatlan szörnyfilmek
• Bikácsy Gergely: Szonatinák a vallon erdőben André Delvaux
• Fáber András: A zongorakísérő Beszélgetés André Delvaux-val
• Csejdy András: Huncut realisták Mai angol film
• Kovács István: Menekülés a Szabadság moziba Lengyelek cenzor nélkül
KRITIKA
• Forgách András: Húsz lapát föld A cseresznye íze
• Hirsch Tibor: Folytassa, Hollywood A varázsige: I Love You
KÖNYV
• Kövesdy Gábor: Pascal kamerával Robert Bresson: Feljegyzések a filmművészetről
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Éjfél a Jó és a Rossz kertjében
• Halász Tamás: Jöttünk, láttunk, visszamennénk II. (Időalagút)
• Harmat György: Majd elválik
• Hungler Tímea: Julie DeMarco
• Tamás Amaryllis: A vér szava
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Kaukázusi Rakétakör

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sicario – A bérgyilkos

Huber Zoltán

Sicario – amerikai, 2015. Rendezte: Denis Villeneuve. Írta: Taylor Sheridan. Kép: Roger Deakins. Zene: Jóhann Jóhannsson. Szereplők: Emily Blunt (Macer), Benicio Del Toro (Alejandro), Josh Brolin (Matt), Jon Bernthal (Ted). Gyártó: Black Label Media / Thunder road Pictures / Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 121 perc.

 

Nincsenek már dicsőséges csaták és egymásnak feszülő seregek, a legújabb háborúk inkább az alattomos fertőzésekhez hasonlítanak. Lassan, szinte észrevétlenül burjánzanak, és mikor váratlanul kitörnek, mindent elpusztítanak. A katonák és civilek között végleg elmosódnak a különbségek, a győzelem fogalma értelmezhetetlen. A mexikói kartellek végeláthatatlan rémtettei kíméletlen pontossággal követik a mai hadviselés logikáját. Denis Villeneuve (Felperzselt föld) precíz nézőpontot választva rendkívül okosan közelít ehhez az összetett témához. Kiábrándult látlelete a modern háborúk nyomasztóan erős mozgóképes lenyomata és az elmúlt évek legjobb drogmozija egyben.

A fojtott szituációk és hasadó személyiségek visszatérő motívumok a kanadai rendező életművében. Kerítések, alagutak, útvesztők: szereplői most is végzetes határhelyzetekben kénytelenek cselekedni, a szó konkrét és átvitt értelmében. Az újonc rendőrnő éjsötét beavatás-története azt a félelmetes pillanatot ragadja meg, mikor a végzetes kór már a bőr alá kúszott, de még nem csapott le. A szorongás nyugtalanító érzése kísért, amit Roger Deakins lélegzetelállító képei és Jóhann Jóhannsson vibráló zenéje tovább erősítenek.

Hőseink egy álomszerű, mégis pokolian valóságos alvilágba ereszkednek le és a rájuk váró döntések felzabálják őket. Szövevényes tabló helyett egyetlen akciót és három főbb karakter sorsát követjük, akik az elkerülhetetlen jellemtorzulás egy-egy jellemző stációját szimbolizálják. Aki egyszer érintetté vált, többé nem menekülhet, a rettenet egyre közelebb merészkedik. A tomboló káosz helyett elfogadható-e a kontrollált gonoszság, teszi fel a provokatív kérdését Villeneuve, de a választ taktikusan a nézőre bízza. Filmje feszes thrillerként, súlyos karakterdrámaként és a mexikói aktualitásokon túlmutató, komplex háborús állapotrajzként is hibátlanul működik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12474