KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Júlia

Iván Gábor

 

Az öregedő Lili egy csónakban ül, és pecázik. Magányosan lógatja botját a csendes vízbe. Látható, hogy Lilit elhagyta a világ, és ő a világot. Lili megkopott emlékeit festi újra, ami rendjén való dolog, mint magánügy, mivel azonban a szemünk láttára történik, arra gondolhatunk, hogy nekünk szánták.

Az egykori Lili drámát ír, azért ír, hogy híres, sőt „komoly” írónő legyen. Hogyan sikerül ezzel az inspirációval eljutnia a Broadwayre, az rejtély, hisz élete eseménytelen, s múltjában is csupán Júlia az egyetlen történés. Lehet, hogy róla ír, ez azonban nem fontos a film számára, mint ahogy az sem, hogy milyen hétköznapi kudarcok és sikerek árán születik a nagy mű. A küzdelem ügye, ezek szerint nem a mi ügyünk.

A háborúra készülő Európa és Lili egére rosszat sejtető felhő úszik, Júlia eltűnik. Mikor azután egy hatalmas konspirációs forgatag összesodorja őket, Júliának, szegénynek, már műlába van. Mindez nagyon szomorú, de úgy tűnik, hogy a film háborújához sincs sok közünk.

Júlia mindvégig megmarad távoli titoknak, akit Lili nagyon szeret, még az is lehet, hogy élete nem más, mint vetélkedés Júliával. Barátságuk benső szféráiba azonban nem nyerünk betekintést, vagyis nem tartozik ránk.

Egy író küzdelme a sikerért, a fasizálódó Európa zaklatottsága és egy mély barátság története, finom leszbikus tónussal, olyan zsúfolt alapanyag, amit csak ihletett alkotó, ihletett periódusában képes egyetlen filmbe gyömöszölni. A Júlia, Fred Zinnemann filmje nem ilyen szerencsés konstellációban született. Hiába a két nagyszerű színésznő – Vanessa Redgrave és Jane Fonda – odaadó közreműködése, a film mindhárom rétege megőrizte magánügyjellegét. A rendező törekvése, hogy egyik szálat se hagyja elvarratlanul, s ugyanakkor kellően elmélyítse élményünket, a kényszerűen sietős, néha pedig túl szövevényes megoldásai miatt, kudarcot vallott. A film megmaradt Lili házi használatú csendéletének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8160