KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szóljon a rock

Lajta Gábor

 

Mit tehet egy film, ha a rockzenéről szól? Vagy megpróbálja a maga módján bejárni a színpad előtti és a színpad mögötti világot (erre tett kísérletet például a magyar Kopaszkutya és az angol Üvegtörők), vagy lefilmez egy koncertet közömbössé injekciózó fényképezéssel és vágással, kerülve mindent, ami manipulálhatná a nézőt.

A Szóljon a rock az utóbbi típusba tartozik. Vitathatatlan tárgyilagossággal (amennyire persze egy film egyáltalán tárgyilagos lehet) állítja elénk az AC/DC együttes 1979-es koncertjét. És ezzel az értékelés céltáblájává rögtön a zenekart teszi, ezt a zeneileg és szövegeit tekintve is cinikusan közömbös együttest, amely vadságában is a legszalonképesebb, s amelyet láthatólag nem érdekel más, mint az öntetszelgő színpadi hipnózis.

Házfalakon, tinédzserek táskáin, jelvényein láthatjuk az „egyenáram-váltóáram” zenekarának nevét; a film várható sikerét tehát valószínűleg nem rontom azzal a megjegyzéssel, hogy a koncert egy nagyot durranó léggömbhöz hasonlít.

Mert a beat-zene a lázadás zenéje, nem pedig – mint a Szóljon a rock is – cirkuszi produkció, érzéstelenítés, indulatlevezetés a semmibe.

Végül tehát ez a film is manipuláció: fenntartás nélküli részvényese egy nagy üzletnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7040