KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Roger nyúl a pácban

Ardai Zoltán

 

Ez sem várathatott már soká magára. A Lucas-féle trükk-komputeres űrmesefilmek diadala után nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb a félrajzfilmek – vagy, ha úgy tetszik, a rajzanimációval kombinált játékfilmek – műfajában is forradalmi áttörés következik be. „Csupa csodával telvék napjaink” – Théoden király büszke áhítatú mondata (Tolkien kolosszális meseregényének egyik hőséé) a mi szívünkből is szól, kik tanúi lehetünk, amint a világ mozijain végigsöpör Robert Zemeckis eddigi legnagyobb dobása. A Roger nyúl a pácban ragyogásában Karel Zeman és Ion Popescu-Gopo emlékezetes félanimációs filmjei kezdetleges tákolmányoknak tűnnek, legalábbis ami technikai kivitelezésüket illeti. Soha nem képzelt tökélyű képsor például a Roger Nyúlban, amint a címszereplő girbegurbán csapoló rajzfiguráját nemrajzolt mosogatóvízbe nyomja patrónusa, az elevenen lefilmezett Bob Hoskins, hogy elrejtse néhány károgó, rusnya rajzállatka elől. A nyúlfej olykor felbukkan a hab alól, levegőért tatja száját, míg Hoskins vastag mancsa vissza nem buktatja, a lé fröcsköl... mindez mint a rajznyúl és a magándetektívet játszó színész közös akciója valószínűtlenül valószerű. De ennél megdöbbentőbb jelenetekhez is hozzásegítette Zemeckist az Industrial Light and Magic effektus-stúdió, amelytől hovatovább már félni kell: mindenre képes. A film gyengesége csupán a meséje (bár talán csak egyetlen átfűzött cselekményszál hiányzik még, hogy ne érezzük fáradtan kongónak); ami a jelenetek motivikus ötletgazdagságát illeti, nagyjából elégedettek lehetünk, bár a film első negyedórája e tekintetben valamivel rafináltabb és folyamatosabb örömöt ígért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5497