KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Peppermint – A bosszú angyala

Benke Attila

Peppermint – amerikai, 2018. Rendező: Pierre Morel. Forgatókönyv: Chad St. John. Kép: David Lanzenberg. Szereplők: Jennifer Garner (Riley), John Ortíz (Beltran), John Gallagher Jr. (Carmichael), Juan Pablo Raba (Diego Garcia). Gyártó: STXfilms. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 102 perc.

 

A #MeeToo-mozgalom árnyékában a Bosszúvágy (1974) és a Köpök a sírodra (1978) farvizén evező, jórészt női önbíráskodókat bemutató bosszúthrillerek (A bosszú angyala, 2017, A bosszú, 2018, Sötétben, 2018) reneszánszukat élik. Ezt az új hullámot lovagolja meg az eredeti Elrabolva (2008) alkotója, Pierre Morel a Peppermint: A bosszú angyalával, amely sajnos csak árnyéka Morel korábbi, betonkemény akciófilmjeinek. Riley férje és kislánya egy napon véres leszámolás áldozataivá válnak. Habár a drogkartell-tag elkövetőket gyorsan kézre kerítik, a drogbáró Diego Garcia közbenjárására a bíróság felmenti a bűnösöket. Az elkeseredett Riley kiképezi magát, és őrült ámokfutásba kezd, hogy a konkrét gyilkosok és korrupt törvényszolgák holttestein át végül eljusson a gengszterfőnökig.

A főhősnőt alakító Jennifer Garner többek között az Elektra hősnőjeként és az Alias című akciósorozatában bizonyította rátermettségét tíz évvel ezelőtt, és az idei Peppermintben is felér az Elrabolva Liam Neesonjához. Ám Morel művével ugyanaz a probléma mint a három évvel ezelőtti Gunmannel: pusztán az Elrabolva-sablon elemeiből építkezik, és azon kívül, hogy ezúttal egy vasöklű és vasakaratú nő az igazságosztó, semmi érdekeset nem tud felmutatni. Tisztességesen levezényli a kötelező három felvonást lapos fordulatokkal, nem különösebben emlékezetes, sőt az Elrabolva 3-éihoz hasonlóan túl sok vágással tönkretett akciójelenetekkel, hozzá egy érdektelen, egydimenziós antagonistával. Filmje magáról a bosszúról, az igazságszolgáltatás és a morális igazság konfliktusáról sem tud eredetibbet állítani mint a 44 éves Bosszúvágy. Persze Coralie Fargeat A bosszúja sem eredetiségével nyűgözött le, de legalább volt bátorsága az exploitation túlzásaiba esni. A Peppermint bátortalan ezen a téren, miközben mérföldekre van Fatih Akin hasonló történetű, felkavaró Sötétbenjének komplexitásától is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13852