KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: Gyilkos tréfa

Kránicz Bence

Batman: The Killing Joke – amerikai, 2016. Rendezte: Sam Liu. Forgalmazó: Warner Home. 76 perc.

 

Személyes beszámolókból szerezhetünk tudomást arról, hogyan dolgozták fel a mit sem sejtő gyerekek 1990 januárjában az első magyar nyelvű Batman-képregényfüzet okozta sokkot. A magyar kiadó ugyanis A gyilkos tréfával indított, vagyis egy átlagos Batman-sztori helyett rögtön az egyik legbotrányosabb, rendhagyó történetet választotta.

Alan Moore író korábban a V mint vérbosszúban és a Watchmen – Az őrzőkben kezdte ki az álarcos igazságosztók mítoszát, elmekórtani esetekként ábrázolva hőseit, ám Batmannel még messzebbre ment. Az az aljasság, amit a hős ősellensége, Joker művel A gyilkos tréfában, bármilyen fikcióban durva lenne, a fiataloknak szóló szuperhőstörténetek között pedig jóformán azóta is párját ritkítja. Hogy megpróbálja az őrületbe kergetni Batman szövetségesét, Gordon felügyelőt, Joker megnyomorítja, meztelenre vetkőzteti és feltehetően meg is erőszakolja Gordon lányát. Az aktusról fotókat készít, majd végignézeti azokat a foglyul ejtett rendőrrel, míg végül maga Batman is kétségbe vonja, hogy van értelme az igazságért küzdeni, ha a Jokerhez hasonló őrültek újra és újra szabadlábra kerülhetnek.

Az idei rajzfilm-adaptáció precízen rekonstruálja Joker gaztetteit, vállalva a magas korhatárbesorolást, ám a képregény lélektani hatását képtelen visszaadni. Ennek elsősorban a Brian Bolland szürreálisba hajló rajzait leegyszerűsítő és elszürkítő képi világ az oka, másrészt egy dramaturgiai baklövés. Az alkotók ugyanis új történetszálat írtak Barbara Gordonnak, hogy közelebb hozzák őt a nézőkhöz, a film első harmadában tehát Joker fel sem bukkan. A képregénytörténet egyik legbrutálisabb sztorija elé ékelve azonban bármilyen konfliktus súlytalan marad, a váltás pedig zavarbaejtő: mintha két külön filmet látnánk. Eközben Batman szinte mellékszereplővé fokozódik le. Így a kegyetlen finálénak sincs igazi ereje, amelyben a szuperhős ráeszmél, milyen meddő és abszurd is voltaképpen a ténykedése.

Extrák: a következő DC-animáció reklámja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12930