KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Zorba, a görög

Bocsor Péter

Zorba the Greek – amerikai–angol–görög, 1964. Rendezte: Mihalisz Kakoiannisz. Szereplők: Anthony Quinn, Alan Bates, Irene Papasz. Forgalmazó: 20th Century Fox. 142 perc.

A szirtaki mindenki számára a görög nép lelkületét, felhőtlen életörömét és összetartozását fejezi ki. Noha a hagyományos görög népi kultúrát idézi, kevesen tudják, hogy ez a tánc a Zorba, a görög rendezőjének pontos utasításai alapján született, és csupán a film első vetítésekor kapta a szirtaki nevet. Kakoiannisz kérésére a koreográfus (Giorgosz Proviasz) különböző hagyományos táncok elemeit keverve olyan koreográfiát alkotott, ami a nyugati néző számára érthetően fogalmazza meg a görög identitás lényegét. Ehhez azonban egyensúlyt kellett teremteni ennek az identitásnak az alapvető kettőssége, a görögöket a nyugati kultúrához kapcsoló antik múlt és a mindennapokat a legutóbbi időkig meghatározó keleties kultúra között. Mikisz Theodorakisz zeneszerző kifejezetten a nyugati ízlést tükröző, fülbemászó zenéjével kísérve, a film védjegyének számító táncos jelenetekben a főszereplőt alakító, mexikói–amerikai származású Anthony Quinn úgy képes megjeleníteni a görög néplelket alapvetően meghatározó életörömöt, jókedvet – azaz a nehézségeken rendre felülkerekedő vitalitást –, hogy közben rejtve marad az egységes nemzeti identitás jellemzően konstruált, mesterséges volta.

A film sikerét általában is a legkülönbözőbb ellentétek feloldásának szándékával lehet magyarázni. Az alapjául szolgáló regény az Alexisz Zorbasz élete és kalandjai, Nikosz Kazantzakisz 1946-ban görögül megjelent műve, amelyben egy nyugatias műveltségű, fiatal görög értelmiségi és egy rejtélyes, tanulatlan bölcs barátsága áll a középpontban. Kakoiannisz hét Oscarra jelölt és hárommal ki is tüntetett (illetve számos egyéb rangos elismeréssel övezett) filmjében a fiatal férfi szerepét egy krétai utazásra induló angol író veszi át, és így a regényhez képest tovább nő a két férfi közötti kulturális szakadék, amely felett azonban a kapcsolatuk megerősítésével hidat vernek. Emellett az írót megformáló Alan Bates halk szavú, mára kissé erőtlennek ható alakítása a rendező szerint „remek ellensúlya Anthony Quinn-nek, aki néha valósággal leugrik a vászonról”.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között megtaláljuk a rendező audiókommentárját, egy életrajzi filmet Anthony Quinnről, illetve alternatív kezdést és egy kisfilmet a forgatásról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11090