KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Angyalszív

Hegyi Gyula

 

Nem tagadom, elfogultan szeretem ezt a filmet. Szeretem, mert története kerek, kellőképpen titokzatos és mégis logikus. Mint a legjobb horrorkrimik, ez is egyformán kínál racionális és irracionális megoldást. Szeretem, mert helyszínei áthatóan, zsigerekig és csontig érően érzékeltetik az ötvenes évek Amerikáját – annak is, aki persze soha nem láthatta az ötvenes évek Amerikáját. Elsősorban a korabeli New Orleans-t, málló házaival, örökösen izzadó lakóival, csipetnyi francia és mindent átható néger kultúrájával (akik még négerek, nem „feketék”), a régi Dél álmos, véres és erotikus emlékeivel. Hősnői A vágy villamosa hősnői is lehetnének: csak az Angyalszívben kicsit látványosabban ölnek. Szeretem, mert Robert de Niro jó és egyre jobb színész, s most kiváló partnerei is akadnak. Van titka és van titokzatos iróniája: és a félvér lány, ruhában és meztelenül is gyönyörű. A szeretkezési jelenetben, amikor vér hull rá, ezer pornó-filmnél erotikusabb hősnő.

Aztán meg szeretem, mert szeretnem kell. A magyar mozikat elöntő hollywoodi tucatáruban, a minden rosszat alulmúló szennyáradatban ez a film maga a minőség, az ízlés, a szakmai tökéletesség. Tarkovszkijért mondjuk, szívesebben lelkesednék dehát most nem az ő korát éljük. Most azt a kort érjük, amelyben Schwarzenegger a legvonzóbb sztár és a sokadik cápakiadás a „színvonal”. Ehhez képest az Angyalszív igényességével, szívbemarkoló szakmai tökéletességével maga a megváltó KVALITÁS.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5495