KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az igazi

Sneé Péter

 

Richard Dreyfuss a nagy Ő. Hálás szerep ez, jutalomjáték, mellyel a tehetséget szokás elismerni a pelyhesállú Rómeók tündérkorán túl, az évtizedes színészmúltat megkoronázó nagy alakítások előtt. Az amerikai sztár azonban nem éri be szívtipró elődeinek követésével, az általa életre keltett idősödő amorózó inkább karikatúrája a lenyűgöző daliáknak, mintsem másolata. Kopaszodó homlokú, mulatságos ficsúrt formál, kinek életereje már-már elviselhetetlen a környezet számára. Pedig apósa vérbeli olasz pater familias, s nem megy a szomszédba egy kis jó-kedélyért.

A keep smiling iróniával átszőtt ábrázolása valamiért kevésnek találtatott. A szerzők attól féltek talán, az alkatok különbözőségében rejlő konfliktus-lehetőség nem elegendő egy kétórás produkcióhoz. Megfejelték tehát kulturális differenciákkal: az olaszos temperamentum az erősebb (?) litvánnal kényszerül vetélkedésre. A litvánt persze ott sem ismerik, legföljebb egzotikumként idézik. E lelki mélységekkel kacérkodó film igazi kommersz módján mindvégig gondosan ügyel arra, hogy a felszínen maradjon. Az élet show-műsor, mi volna más.

Innét nézve csakugyan irigylésre méltó, mennyire semmi gondja-baja az amerikai középosztálynak. Szívós és komoly dramaturgiai munkával kell kifacsarni belőlük némi viszálykodást. Végül természetesen még ez az ártatlan heveskedés is elcsitul, fölülkerekedik a megértés és a jelentőségteljesnek szánt (sajnos, érdektelen) képek alól fölzeng a szeretet szólama.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4227