KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

McQueen

Alföldi Nóra

McQueen – brit, 2018. Rendezte: Ian Bonhote. Írta: Peter Ettedgui. Kép: Will Pugh. Zene: Michael Nyman. Szereplők: Alexander McQueen, Joyce McQueen, Kate Moss, Bernard Arnault, Jodie Kidd. Gyártó: Misfits Entertainment / Salon Pictures. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.

 

A művészemberekről szóló dokumentumfilmek kiemelkedő figyelemnek örvendenek, hiszen élményteli tárlatvezetést ígérnek a kulisszák mögött, titkokba avatják be a nézőt, aki így elcsíphet egy kis morzsácskát a tehetség misztikumából, bepillanthat egy zárt, rejtelmes ám csillogó világba, átérezheti hogy az alkotó zseni is csak egy esendő ember. Az Ian Bonhote és Peter Ettedgui alkotópárosnak azonban nincs szüksége hókuszpókuszra vagy leleplező narratívára ahhoz, felkavaró doksit készítsenek, hiszen vizsgálatuk tárgya, Alexander McQueen tálentuma tulajdonképpen a vágóasztalon hevert, csupán össze kellett ölteni a durva részleteket.

A „divathuligán” jelzővel illetett, „enfant terrible”-ként számontartott tervező tehetsége csak úgy brillíroz a vásznon, mert kreálmányai nem ízlést vagy stílust, hanem hangulatokat és érzelmeket tükröznek, történeteket mesélnek. Ezzel együtt a divatbemutatói koncepciózus performanszok, amelynek hátterében McQueen a saját kezével tépi-varrja-férceli egyedi műveit. Mindeközben ő maga egy kedves, dundi munkásosztálybeli brit fiatal, pimaszsága szerethető és szórakoztató, életpályája drámai és szomorú, a titkokra visszaemlékező munkatársai pedig ízig-vérig művészek, akik maguk is külön dokumentumfilmet érdemelnének.

McQueen az ezredforduló pop-ikonja volt – a háztartásbeli kiskamerás homevideókkal, rengeteg tévé és online interjúval bőséges háttéranyag állt az alkotók rendelkezésére, mégsem volt egyszerű a feladatuk, mert egy nagyon intenzív és hatalmas horderejű életművet kellett összerendezniük. Bölcs döntés volt, hogy témájukat a magánéleti bulvár helyett a művész munkásságán keresztül közelítették meg, és az anyagot a divatbemutatók köré szervezték, ezzel nem csak McQueen zsenijének állítanak szép és érzelmes emléket, hanem az egész divatszakma szépségéről mesélnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13922