KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tagadás

Kovács Patrik

Denial – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Mick Jackson. Szereplők: Rachel Weisz, Timothy Spall, Tom Wilkinson. Forgalmazó: Bontonfilm. 109 perc.

Jóllehet ma már számos országban bűncselekménynek minősül a holokauszttagadás, még mindig sokan azonosulnak e kártékony szemléletmóddal. A zsidó népirtás tényét megkérdőjelező kutatók egyik legismertebbje, a brit David Irving a kilencvenes években perbe fogta az amerikai historikust, Deborah Lipstadt-ot, amiért az egyik könyvében antiszemitizmussal és történethamisítással vádolta meg őt. Kétszeresen fonák helyzet állt elő: egy fajgyűlölő, Hitler-szimpatizáns kókler akart revánsot venni vélt sérelmeiért, ráadásul – a brit jogrend sajátosságából fakadóan – az alperesre, illetve annak ügyvédeire hárult a teher, hogy bizonyítsák igazukat. Mick Jackson legújabb rendezése a nagy port kavart ügy eseményeit beszéli el.

Az alapanyag ezüsttálcán kínálta egy pazar bírósági dráma lehetőségét, a Tagadás azonban sajnos éppoly fantáziátlan, mint a címe. Jackson rendkívül szűkre szabja a játékidőt, ami széttöredezi a ritmust: a nyitány és a tárgyalótermi összecsapások előkészületeit felvázoló szekvenciák túl sok mozzanatot sűrítenek egybe, a jelenetek kurták és hanyagul felépítettek, a cselekmény hosszú bakugrásokkal halad előre. Szerencsére a rendező félúton racionalizálja a tempót, és a feszültség, mely mindaddig csak pislákolt, végre beizzik, amint Lipstadt (Rachel Weisz) a vádlottak padjára lép. A bírósági szócsaták izgalmasak ugyan (ráadásul teljes egészében a valódi per jegyzőkönyve alapján íródtak), ám a két főhős sosem ütközteti egymással érveit, személyes konfliktusuk elsikkad, így pedig az ügy kissé tétnélkülinek tetszik.

Érződik, hogy Jackson másfél évtizede nem készített mozifilmet: Lipstadt morális vívódását közhelyekbe csomagolja, a szinte már dokumentarista hitelességet néha papírízű dialógok ellenpontozzák, és a képi megvalósítás is az alkotó televíziós múltját idézi. Üdvözlendő viszont, hogy a Tagadás a holokauszt-túlélők nézőpontját is megjeleníti, továbbá, hogy az egyik jelenet eredeti auschwitz-i helyszíneken forgott. Weisz és az Irvinget alakító Timothy Spall egyaránt remekelnek, ám Tom Wilkinson még őket is árnyékba borítja a veterán ügyvéd, Richard Rampton színpompás karakterének bőrében. A Tagadás azonban így is a beváltatlan ígéretek filmje. Kár érte: ha szerencsésebb csillagzat alatt születik, az Aki szelet vet kortárs párdarabját ünnepelhetnénk benne.

Extrák: werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13465