KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A mélység kalandora

Kovács Kata

L’odyssée – francia, 2016. Rendezte: Jerome Salle. Írta: Laurent Turner. Kép: Matias Boucard. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Lambert Wilson (Cousteau), Audrey Tautou (Simone), Pierre Niney (Philippe), Chloe Hirschman (Jan). Gyártó: Wild Bunch / Moana Films / Curiosa Films. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 122 perc.

 

A legendás tengerkutató és felfedező Jacques-Yves Cousteau nem pusztán víz alatti kalandjainak, de ezeket megörökítő filmművészeti tevékenységének is köszönheti hírnevét; Louis Malle-al közösen készített, 1956-os dokumentumfilmjét, A csend világát Oscar díjjal és cannes-i Arany Pálmával tüntették ki. Cousteau számos könyv és film szerzője, az egyik első természettudós-híresség, aki, hogy nagyszabású vállalkozásai költségeit fedezni tudja, több amerikai televíziós társaságnak is készített filmeket, gyakran engedve a kommercializálódás és a mainstream csáberejének. A róla szóló biopic elsősorban ezt a dilemmát, valamint második fiával, a szintén felfedező-filmes Philippe-el való kapcsolatát helyezi a cselekmény középpontjába.

A mélység kalandora szellemiségében nem, történeti hűségben azonban mindenképpen vállalkozik alanyának pontos megörökítésére: míg a forgatókönyv alapos kutatómunka eredménye, maga a film formanyelvileg semmilyen kísérletező kedvről nem árulkodik. Ugyan csupán 30 évet ölel fel a kapitány életének 87 esztendejéből, a klasszikus életrajzi filmes eszköztárat alkalmazva itt-ott teljesen banális montázsokba sűrít hosszú éveket, máskor tökéletesen lényegtelen történetszálaknak szentel figyelmet. Ugyanakkor az idős Cousteau vívódása az amerikai tőke és a megszállott felfedezőmunka között megkapóan önreflektív téma, a főhős jellemfejlődése, melynek során először elszánt természettudóssá, majd öntelt pojácává, végül megtört és újra elhivatott természetimádóvá válik, nagyon is komplex és hiteles. E nélkül a film csupán egy gyönyörű víz alatti felvételekkel (és egy izgalmas cápás jelenettel) tarkított, hatásvadász életrajzi film lenne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13002