KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

12 majom

Rebootolni a világot

Csiger Ádám

A sorozat a legendás Terry Gilliam sci-fi szabad adaptációja.

 

A 12 majom széria követi a feldolgozott kult klasszikus cselekményét, de csak nagy vonalakban. A főhőst, Cole-t itt is a poszt-apokaliptikus jövőből küldik vissza a jelenbe egy időgéppel, hogy segítsen megállítani az emberi civilizációt kishíján kiirtó vírust, hogy „rebootolja” az armageddon előtti világot. Már a pilotban kiderül, hogy a sorozat alkotói nem pusztán elnyújtják a Gilliam-mozi cselekményét, hogy évadokat töltsenek meg vele. A nyitó epizód rögtön erős azonosulást teremt: Cole hamar bebizonyítja az általa felkutatott és küldetéséhez felhasznált hősnőnek, hogy a jövőből érkezett, így párosukat nem húzza szét a bizalmatlanság, a közönség könnyebben együtt tud érezni velük. Akit beavatnak, őrültnek nézi őket, de a néző tudja a titkukat. Túl sokat tudnak, épp mint a közönség. A nő ártatlanul csöppen bajba, hitchcocki thriller-protagonista, a férfi pedig antihős, aki az elvadult jövőben elkövetett bűneit szeretné meg nem történtté tenni. A barbár poszt-apokaliptikus kor szülötte, így kilóg a jelenből, ami lehetőséget ad az alkotóknak társadalomkritikára. Az alaposan kidolgozott karakterek kellően célorientáltak, így folyamatosan hajtják előre a cselekményt. Az orvos hősnőmivel tud a majdani járványrólmegszállottá válik, Cole bármi áron végrehajtaná a küldetést, az időgép feltalálója pedig „őrült tudós”, aki nem tudja elengedni halott szeretteit és az emberi kultúra letűnt csúcsteljesítményeit.

Az évad minden epizódja tartalmaz egy önálló, lezáruló cselekményszálat, aminek konklúziója elvezet a következő rész bonyodalmához, következetes szezont eredményezve, aminek fináléjában az alkotók számos szálat elvarrnak és sok kérdést megválaszolnak. A sorozatot gyártó Syfy csatornanevéhez hűenGilliam művének mainstream műfaji potenciálját aknázta ki. Az alkotók egyaránt használják a katasztrófa-, az akciófilm, a thriller és a poszt-apokaliptikus sci-fi zsánereit, sőt még a krimi és a detektívtörténet műfajai is fellelhetőek a cselekményben, mivel számos epizód épül nyomozásra. A néző érdeklődését pedig nem csak újabb és újabb nyomok tartják fenn: az időutazás motívuma illik a sorozat több szálon futó cselekményéhez, illetve flashbackekkel és forwardokkal teli szerkezetéhez. Sőt, az időutazás még a remake, a reboot és a retcon kategóriák metaforikus megfelelőjeként is értelmezhető, mivel a felülírható jelen elősegítheti az adaptált történet tovább- vagy újragondolását. A karakterek nem csak térben, de időben is kalandoznak: a főhős az epizódok múlásával egyre többször és egyre régebbre utazik vissza a múltba, tetteivel új megvilágításba helyezve a korábbi részek furcsa eseményeit és különös fordulatait. Az időutazás rengeteg nyaktörő csavar bevetésére ad lehetőséget, hűen az akcióthriller sorozatok követelményéhez.

Így van értelme modern adaptációt készíteni, legyen az remake vagy reboot: a sorozatformátum garantálta bővebb játékidő lehetőséget ad jobban kibontani az alapul vett történet világát. Míg egy mozifilmben csak a leglényegesebb csavarokra jut játékidő, egy epizodikusabb sorozat alkotóinak sűrítés helyett bővíteniük kell. Az alkotók főleg Gilliam jövőképét gondolták tovább, az epizódok múlásával ráadásul inkább a fantasztikus, semmint a tudományos univerzum felé tolva el a széria világát. Az évad zárása a Trónok harca világteremtését és a Twin Peaks, valamint a True Detective mitikusságát és misztikusságát egyszerre idézi.

Hibája viszont a sorozatnak, hogy az alkotók elhanyagolják a felmerülő morális dilemmákat és filozofikus kérdéseket, például hogy milyen kiútja lehet a túlnépesedett, jólétre, eszképizmusra berendezkedett, dekadenssé vált emberiségnek. A széria másik gyenge pontja, hogy az időutazás szabályai mondvacsináltak, az évad túlpörgetett fokozás-dramaturgiája a 2016-os szezonban egyre több logikai bukfencet eredményezhet majd.

 

12 majom (12 Monkeys) – amerikai tévésorozat, 2015. Rendezte: David Grossman. Kreátor: Travis Fickett,Terry Mattalas. Kép: David Greene. Zene: Paul Linford. Szereplők: Aaron Stanford (James Cole), Amanda Schull (Dr. Cassandra Reilly), Barbara Sukowa (Catarina Jones). A Film Café bemutatója. 12x42 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12533