KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/május
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A 212-es mozdony Pályázatunk
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Mihancsik Zsófia: A kígyó mérge Filmerőszak
• Zachar Balázs: Tévéfüggők
• Zachar Balázs: Aljas világ–szindróma
• Hirsch Tibor: Pokol, madárcsicsergéssel A kompjuter ördöge

• Tillmann József A.: Földönkívüliekben utazók Kozmikus kapcsolat
• Bóna László: Nap a sötétkamrában A szférák filmjei
• Barotányi Zoltán: Űristenek alkonya Mennyből a filmek
• Trosin Alekszandr: Furcsa idő Levél Oroszországból
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: Pasztellfilm – szamár farkával festve Mi, húszévesek
TELEVÍZÓ
• R. Hahn Veronika: A nyerő Négyes Brit filmpénz
• Róka Zsuzsa: Mit sírnak ezek? Francia filmpénz
• Tuza Andrea: Ajándék a csizmában Olasz tévé, olasz film
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Szabadság, szerelem Pannon töredék
• Forgách András: Kemény költészet Tűzvirágok
• Csejdy András: Belül minden fekete Az utolsó belövés
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Ördögsziget
• Bori Erzsébet: Mediterraneo
• Ardai Zoltán: A tiltott nő
• Békés Pál: Fele/más
• Takács Ferenc: Emma
• Báron György: Dobermann
• Békés Pál: A vadon foglyai
• Beregi Tamás: Tősgyökér
• Bori Erzsébet: Hercule és Sherlock
• Tamás Amaryllis: A sámán ereje

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerikai gyilkosságok

Tamás Amaryllis

 

Ahol nincs belső függetlenség, erkölcsi meggyőződés, ott nem kérhető számon a jövő nemzedékével való azonosulás, az egymásért vállalt szolidaritás. Akit saját sorsa is csak annyiban érdekel, mint Amarillo város – kizárólag robbanófejek gyártásából élő – lakóit (dermedten figyelik az enyhülés híreit), attól nem várható el hazája vagy a világ sorsáért érzett aggódás. Akinek kikapcsolódást a félelemre alapozó „játékok” adnak („Ez önnel is megtörténhet”, „Gyilkosság élőben”, „Igazi bűncselekmény”-sorozatok), akit az „Amerika leginkább körözött embere” talk show hetenként bilincsel le, azt nemigen érdekli a bioszféra és a társadalom pusztulása.

Sheldan Renan dokumentumfilmjéből szakrális személyek ellen (Kennedy-fivérek, Martin Luther King, John Lennon) elkövetett politikai gyilkosságok és minden indok nélküli „köznapi” merényletek képei zúdulnak ránk. Ezeket már nem magyarázhatja a katolikus egyházi enciklopédia sem „a közjó érdekében végrehajtott emberölésnek”, s nem menthetnék Aquinói Szent Tamás vagy John Salisbury elméletei sem „etikusnak”.

Az önzetlenséget, az erőszaknélküliséget a lélek önmaga kell hogy megteremtse önmagából. Hogy ne ezek a képek őrződjenek meg XX. századi mandalaként, hogy a kozmikus léttől elszakadó őrületet elűzhesse a comeniusi intelem: Omnia sponte fluant, abdit violentina rebus. „Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5339