KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/május
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A 212-es mozdony Pályázatunk
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Mihancsik Zsófia: A kígyó mérge Filmerőszak
• Zachar Balázs: Tévéfüggők
• Zachar Balázs: Aljas világ–szindróma
• Hirsch Tibor: Pokol, madárcsicsergéssel A kompjuter ördöge

• Tillmann József A.: Földönkívüliekben utazók Kozmikus kapcsolat
• Bóna László: Nap a sötétkamrában A szférák filmjei
• Barotányi Zoltán: Űristenek alkonya Mennyből a filmek
• Trosin Alekszandr: Furcsa idő Levél Oroszországból
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: Pasztellfilm – szamár farkával festve Mi, húszévesek
TELEVÍZÓ
• R. Hahn Veronika: A nyerő Négyes Brit filmpénz
• Róka Zsuzsa: Mit sírnak ezek? Francia filmpénz
• Tuza Andrea: Ajándék a csizmában Olasz tévé, olasz film
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Szabadság, szerelem Pannon töredék
• Forgách András: Kemény költészet Tűzvirágok
• Csejdy András: Belül minden fekete Az utolsó belövés
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Ördögsziget
• Bori Erzsébet: Mediterraneo
• Ardai Zoltán: A tiltott nő
• Békés Pál: Fele/más
• Takács Ferenc: Emma
• Báron György: Dobermann
• Békés Pál: A vadon foglyai
• Beregi Tamás: Tősgyökér
• Bori Erzsébet: Hercule és Sherlock
• Tamás Amaryllis: A sámán ereje

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Csandra szekere

Gelencsér Gábor

Magyar, 2016. Rendezte: Vitézy László. Szereplők: Adorjáni Bálint, Székely B. Miklós, Reviczky Gábor. Forgalmazó: Megafilm. 93 perc.

 

Immár egy évtizede készíti állandó csapatával (Kálomista Gábor producer, Sz. Szabó István forgatókönyvíró, Markert Károly és Pap Ferenc operatőr, Csillag Manó vágó) és visszatérő színészeivel (így a Csandra szekerében is főszerepet alakító Adorjáni Bálinttal) a legtöbbször klasszikusok művei nyomán a Magyar Média Mecenatúra támogatásával forgatott tévéfilmjeit Vitézy László. A vállaltan a szélesebb közönségnek szóló, a művészi önkifejezést a kulturális ismeretterjesztésnek alárendelő munkák sorából kirajzolódik azért valamiféle szerzői gondolat. A történetek többsége népi-paraszti környezetben játszódik; gyakran több irodalmi művet kapcsol össze, így epizodikus szerkezetet ölt; szívesen idézi fel a kommunista diktatúra éveit. Formailag pedig – nyilván a szélesebb közönség megszólítása érdekében – visszatérő elem a narrátor alkalmazása.

A Csandra szekere mindezen ismérveket felsorakoztatja. A film Lakatos Menyhért három elbeszélése, a Füstös képek, az Akik élni akartak és a címadó Csandra szekere alapján készült. A történet falusi roma környezetben játszódik 1962-ben, s az egyik konfliktus a téglaégető vállalkozásba kezdő romák és az azt lenyúló helyi téesz között bontakozik ki. Ezt a történetet is többszörös narrátor keretezi: még a harmincas években kezdi el mesélni beteg unokájának a nagymama, majd a hatvanas években a főhős apja foglalja össze időről-időre az eseményeket, miközben ő maga is szereplője a történetnek. Fia, az egymásba öltött elbeszélések közös főhőse, az író alteregó figurája, a tanítóvá lett és magyar lánnyal házasuló fiatalember, akit mégis visszahúz közössége: előbb egy halottsiratáson vesz részt, ahol elcsábítja vonzó nővé serdült egykori tanítványa, majd részben önös érdekből, mivel felesége unszolására téglaházat szeretne építeni, ráveszi a telep lakóit, elevenítsék fel korábban űzött mesterségüket. A vállalkozás sikeres – annyira, hogy ezt a helyi politika már nem tűrheti. Minden marad a régiben…

A roma népszokások bemutatása, egy roma értelmiségi lelki küzdelme, meghasonlása, a Kádár-korszak képmutató hatalmi politikája – mindezek önmagukban fontos témák, érdemesek a népszerűsítésre. Az sem tűnik rossz megoldásnak, hogy a hiteles helyszínen, s néhány amatőrszereplőn kívül jórészt profi színészek keltik életre a karaktereket. S a narrátor sem csak a cselekmény megértését segíti, hanem egyúttal az író ízes mondatait közvetlenül is meg tudja szólaltatni. A mediális közeg és az alkotói szándék sem menti azonban a történetfűzés dramaturgiai következetlenségeit, az illusztratív lélekrajzot, a sztereotip karakterábrázolást, a folklórtól a melodrámán át a politikai tantörténetig ívelő igen eltérő szólamok szervetlen keveredését.

A hetvenes–nyolcvanas évek nevezetes televíziós műsora volt az egy-egy irodalmi művet népszerűsítő Nyitott könyv. Vitézy vállalkozásának ennyi érdeme lehet – már ha e filmek nyomán azok a bizonyos könyvek valóban kinyílnak…

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14130