KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Férj és feleség

Tüske Zsuzsanna

The Accidental Husband – amerikai-brit, 2008. Rendezte: Griffin Dunne. Írta: Mimi Hare, Clare Naylor és Bonnie Sikowitz. Kép: William Rexer. Zene: Andrea Guerra. Szereplők: Uma Thurman (Dr. Lloyd), Jeffrey Dean Morgan (Patrick), Justina Machado (Sofia), Colin Firth (Richard), Sam Shepard (Lloyd). Gyártó: Blumhouse Productions / Team Todd / YFG. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 90 perc.

 

A néhány hónap leforgása alatt romkom-uralkodóvá előlépett esküvői vígjáték alműfaja végtelenbe mutató filmtermésének köszönhetően továbbra is biztoslábú trónszéken feszít – pozícióját valószínűleg még olyan apróbb balfogások sem veszélyeztetik, mint a legújabb kötelezően kiutalt, hamis reményekkel kecsegtető szerelmi lecke.

A sztárparádé fényében sütkérező tanmese főhőse ezúttal egy sikeres rádiós műsorvezetőnő, Dr. Emily Lloyd, aki bölcs tanácsokkal igazgatja a new york-i lakosság szerelmi életét, különös hangsúlyt fektetve a párválasztás problémájára. Megfellebezhetetlennek tűnő aranyszabályával, miszerint a legjobbnál nem szabad alábbadni, még az elvileg biztos alapokon nyugvó kapcsolatokat is sikerül látatlanban szétzúznia. Az egyik áldozat, Patrick, az esküvője előtt hoppon hagyott tűzoltó azonban megelégeli a Szerelemdoktor áldásos tevékenységét és elindítja bosszúhadjáratát: egy adminisztrációs trükk segítségével a nő hivatalos férjévé válik – megakadályozva, hogy hősnőnk minél előbb kimondhassa az igent a tökéletes partinak. Emily gyorsan a nép közé ereszkedik és rátalál a nem kívánt fantomférjre, akinek feltűnése természetesen számos félreértéssel, sőt egy szerelmi háromszög kibontakozásával jár.

A főállásban színészként tevékenykedő Griffin Dunne, a Meglesni és megszeretnivel és az Átkozott boszorkákkal rendezőként már szerzett némi jártasságot a romantikus vígjátékok terén, ezúttal azonban a könnyedséget inkább az elnagyoltság váltja fel. A karakterformálás esetlenségeiből és a balul elsült szereplőválasztásból adódóan csupán erőltetett menetben levezényelt bonyodalmakkal, kényszerű egymásratalálásokkal szembesülünk és továbbra is rejtély marad, hogy az arisztokratikus elegancia és a bumfordi báj hogyan kerülhetett végül közös nevezőre.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9927