KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

1895–1995

[Krúdy tárcájáról]

Kelecsényi László

Százévesnek tűnik fel nekem a mozi – írta Krúdy Gyula egy alkalmi cikkében, pedig akkor ínég csak huszonöt éves colt a találmány. Mostanáig úgy hihettük, hogy csak ebben az 1920-ban keletkezett, Ha én filmet írnék, című vallomásszerű kisprózájában szentelt külön figyelmet a mozgóképnek. A bőséges termékenységű író kötetben eddig kiadatlan publicisztikáit kutatva bukkantam az alább közölt cikkre, amelyben Valdemar Psilander halála ürügyén elmélkedik Krúdy a sztárrendszer és a közönséglélektan összefüggéseiről.

A hétévi tündöklés után 33 éves korában váratlanul elhunyt első nagy férfisztár tehetséges is volt, nemcsak népszerű. Első filmsikere, a Dorian Gray arcképe zárta be az elegáns úriember szerepkörébe. 1914-ben Pesten is járt, s fellépett a Roval Orfeumban. Krúdy talán ekkor látta színpadon, s felkeltette érdeklődését az ő Szindbádjához külsőleg hasonlatos figura. Másként mire vélhetnénk ezt a tanulmányszerűen mély – és máig helytálló! – elemzést, melyet a szívelégtelenségben elhalt sztár halálakor közzétett.

Filmtudósokat megszégyenítően szociografikus alapossággal ismeri a nézők igényeit: a lelki szegénység növeli ideállá a mozi sötétjében a vásznon megjelenő emberi alakmást – állítja. Amit pedig a műveltek és a műveletlenek közötti szakadékról ír, mintha a két kultúra teoretikus megállapításainak előlegezése lenne. Pedig Krúdyról közismert, hogy nem könyvtárakban szerezte műveltségét – csak a józan ész munkálkodott benne, s vezette tollát, mikor ezt a feledésből most kimentett vasárnapi tárcáját papírra vetette, s a Magyarország című napilap 1917. október 14-i számában, a Pesti levelek sorozatában megjelentette.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 18. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=422