KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animációs stúdiók

Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.

A végtelenbe – és tovább!

Varga Zoltán

Vállalatvezetői kalauznak álcázott stúdiótörténet a Pixar műhelyéről.

 

Piros ellenfényben álló, szkafanderes sziluettfigura vezényel a Kreativitás Rt. könyvborítóján. Az animációs filmek kedvelői bizonyára rögtön felismerik: a Toy Story-filmek egyik emblematikus főhőse, Buzz Lightyear félprofilját látjuk. A Pixar Studio szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni a számítógépes animáció világméretű diadalútjának elindításában, a főáramlatbeli egészestés animáció – nem mellesleg dollármilliárdokat jövedelmező – átfazonírozásában, vagy a Disney-hagyományokat folytató hollywoodi mesélőkedv felfrissítésében. Míg a Pixarhoz feltehetőleg sokan elsősorban John Lasseter, Steve Jobs vagy esetleg George Lucas nevét asszociálják, a stúdió szárnyalásában meghatározó szerep jutott dr. Edwin Catmullnak is, akinek a tudomány – jelesül az informatika – felől vezetett az útja az animációsfilm-készítéshez. A Kreativitás Rt. olvasói a Pixar (s bő évtizede immár a Disney Animation) elnöke, Ed Catmull (és egy újságíró, Amy Wallace) kalauzolásában ismerkedhetnek meg az elmúlt 30 esztendő eseményeivel – s még régebbre kalandozva, a számítógépes (mozgó)képalkotás lefegyverző térhódításának előzményeivel is.

Catmull könyve mindazonáltal nem hagyományos értelemben vett filmtörténet, ami önmagában nem meglepő, hiszen egy stúdióelnök, nem pedig egy filmes szakíró számol be az előző évtizedek tapasztalatairól; ugyanakkor stúdiótörténetnek, intézménykrónikának sem nevezhető – sőt, bizonyos értelemben még csak nem is kimondottan „filmes könyv”. A Kreativitás Rt. módfelett szokatlannak tetsző könyvhibridet kínál (erre utal az alcím is: Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével), amennyiben a filmtechnikai és stúdiótörténeti fejtegetések alárendelődnek az üzlet- és vállalatvezetési tapasztalatok megfogalmazásának, a főnöki-vezetői szerepkör nyújtotta feladatok, sikerek és tévedések lajstromozásának – vagy inkább ötvöződnek velük. Az arány változó; nem mindig könnyű eldönteni, hogy filmes könyvnek álcázott üzletvezetési könyvvel van dolgunk, vagy fordítva. Catmull dédelgetett álma volt, hogy létrehozza az első, számítógéppel készült egészestés filmet, s miután ez valóra vált, az ezt lehetővé tevő kreatív vállalati kultúra fenntartását tűzte ki célul. Könyve azoknak az irányelveknek a dokumentációjaként is felfogható, amelyek az elmúlt évtizedek során felhalmozódtak ehhez a célkitűzéshez – ámde a legkevésbé sem száraz áttekintést olvashatunk, sokszor nagyon is messzire mutatóak a fejtegetések, egyes kérdéskörök például az észlelés filozófiájával kapcsolatos elméleteket is mozgósítják, s különösen szellemesek a filmkészítést metaforikusan megjelenítő „mentális modellek”.

Ha az animáció vagy a kortárs film iránt érdeklődő olvasókat első pillantásra talán eltántoríthatja ez a közelítésmód, aggodalomra semmi ok: bár egyes részekben egyértelműen a – máskülönben rendkívül rokonszenves – cégvezetői direktívák kirajzolódása kerül az előtérbe, a kötet mindvégig élvezetes lehet azok számára is, akik a mozgóképek rajongóiként veszik kézbe a könyvet. Az informatív részletekben gazdag, az olvasót magabiztosan vezető szöveg nem kifejezetten rövid – több mint 330 oldalas. Éppúgy megismerkedhetünk benne a Catmull pályakezdése tájékán kibontakozó képalkotói forradalommal, mint a már befutott stúdió munkafolyamatainak már-már rituális kellékeivel (ilyen például a fejlesztés alatt álló projektek megvitatása a főrendezőket tömörítő Agytröszt által); az első sikerek után megszilárduló vállalati identitás megtalálásának története hasonlóképpen elénk tárul, mint a Pixar és a Disney kettős vezetésének kihívása. Bár sok műhelytitokra is fény derül – kiváltképp érdekesek az egyes Pixar-alapművek, így a Némó nyomában vagy a Wall-E történetszövésének változásai, ezek miértje és mikéntje –, a kötet sorvezetőjét ezzel együtt is alapvetően a vállalatvezetési szempontok adják. A külső megjelenést és a szöveg tartalmi-nyelvi kidolgozását illetően egyaránt minőségi munkát üdvözölhetünk a Kreativitás Rt.-ben – méltó a Pixar-színvonalhoz.

 

HVG Könyvek, 2016.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 33-34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13218