KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Walter Mitty titkos élete

Forgács Nóra Kinga

The Secret Life of Walter Mitty – amerikai, 2013. Rendezte: Ben Stiller. Írta: Steve Conrad. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Ben Stiller (Walter), Kristen Wiig (Cheryl), Sean Penn (Sean), Adam Scott (Ted). Gyártó: 20th Century Fox / Samuel Goldwyn Films / Red Hour Film. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

1939-ben jelent meg a New York Times-ban James Thurber novellája, a Walter Mitty titkos élete. Hőse a szimpátiánkra méltó kisember, aki fantáziáját bevetve szállt szembe a pimaszul magabiztos hétköznapi idegenekkel, beleértve saját feleségét is. A valóság morzsáiból (egy kórház, a Waterbury-tárgyalásról friss hírt kiáltó rikkancs, a Liberty német fegyverkezést érintő cikke) fantazmagóriákat kerekített, ezekben ünnepelt sebészként, a légierő kapitányaként vagy mesterlövészként tündökölt. Majd játszi mosollyal szívott el egy cigarettát, megtörhetetlenül védve belső, titkos világát. A novellából 1947-ben, Samuel Goldwyn szárnyai alatt született amerikai filmverzió, ebben Mitty már a Pierce Publishing korrektora, reflexív, lassan aktivizálódó antihős. A második világháború utáni paranoia thrillerek fabulája kerekítette ki az alapművet történetté, egy úrhatnám anya, egy unalmas menyasszony és egy femme fatale között szétosztva a női szerepeket, börleszkes humorral ütve fel a helyzet komolyságát.

2013-ban, Ben Stiller rendezésében készült el az újabb amerikai olvasat. Az aktuális hátteret a 21. századi magány és a nyomtatott sajtó leépítése adja, Mitty éppen annál a Life magazinnál nagyítja az utolsó fotók negatívjait, amelyben korábban Thurber és Goldwyn levélváltása lezajlott a '47-es verzió forgatókönyve kapcsán. A modern Mitty élete maga is csak egy fotónegatív. Jó dolgozóként eltartja anyját és színésznőjelölt testvérét, de vágyait álmodozásaiban teljesíti be. Ezúttal egy elveszett képkocka, az utolsó címlapkép utáni kutatás építi a szüzsét, mely során a régivágású fotós (Sean Penn) és a romantikus szál új hősnője, egy elvált anya motiválják hősünket. Ha nem is emelkedik különös magasságokba Stiller filmje, de korszerű, és hollywoodi optimizmusa ellenére is igencsak kiábrándult mesét kapunk az életről, amit nem szolgálni kellene, hanem élni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11641