KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/március
• Schubert Gusztáv: Az őrület angyala Pszichomozi
• Stark András: Persona, fehér köpenyben Pszichiáterek tükre
• N. N.: Pszichomozi
• Turcsányi Sándor: Valami menthető Újabb cseh filmek
• Bori Erzsébet: Merülési mélység Doc’Est ’97
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Szűk terekben Beszélgetés Sas Tamással

• Forgách András: A véres clown Mifune Toshiro
• N. N.: Kuroszava és Mifune közös filmjei
• Fáy Miklós: Kilencvenhárom zene Takemitsu Toru
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Életünk ROM-jai Nirvána

• Földényi F. László: Egy „sikertelen ember” mozija Musil és a film
• Ardai Zoltán: Törless ’66 K. u. K. állomás
KÖNYV
• Reményi József Tamás: Öntőműhely Tarkovszkij-monográfia
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Példáért szomszédba Thesszaloniki
TELEVÍZÓ
• Lipp Tamás: Vasárnapi nép Márciusi cselekedetek
• Muhi Klára: Háziverseny Filmkínálat a képernyőn
KRITIKA
• Fáber András: Szent Kristóf angolul tanul A Rémkirály
• Tóth András György: Mózes és az indiánok Beszélgetés Michel Tournier-val
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Comic Strip – Képtelen képregény
• Hirsch Tibor: Csillagot az égből
• Takács Ferenc: Amistad
• Schubert Gusztáv: Játsz/ma
• Hungler Tímea: Fogadatlan prókátor
• Barotányi Zoltán: Robinson Crusoe
• Schubert Gusztáv: Szerelemben, háborúban
• Kis Anna: Szép remények
• Békés Pál: Lesz ez még így se!
• Harmat György: A boldogító nem
• Takács Ferenc: Hőhullám
• Tamás Amaryllis: Mint a királyok!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jason Bourne

Huber Zoltán

Jason Bourne – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Paul Greengrass. Írta: Christopher Rouse és Paul Greengrass. Kép: Barry Ackroyd. Zene: David Buckley és John Powell. Szereplők: Matt Damon (Bourne), Alicia Vikander (Lee), Tommy Lee Jones (Dewey), Riz Ahmed (Aaron), Julia Stiles (Nicky). Gyártó: Universal Pictures / Kennedy-Marshall Company. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A hivatásos szuperügynökök, katonás testépítők és képzett harcművészek után a szomszéd srác lett a kettőezres évek ikonikus akcióhőse. Bourne a skizoid közhangulat, a mindenkit potenciális áldozattá és elkövetővé degradáló terrorizmus terméke, a hétköznapiság álarcától szabadulni próbáló, identitását kereső figura a néző nevében zúzta arcon az egyéniséget felzabáló hatalmat. Matt Damon, a normcore hollywoodi helytartója eszményi választás volt a szerepre, míg a trilógia középső és befejező felvonását rendező Paul Greengrass végig földközelben tartotta az eseményeket. Az agymosott férfi belső és külső küzdelmét, a múlt szövevényes rejtélyét a mindennapi környezetre hangolt, lendületes és realisztikus összecsapások ellenpontozták. A képlet maximálisan bevált, a közönség és kritikusok ódákat zengtek, úgy tűnik, örök visszatérésre kárhoztatva Jason Bourne alakját. A franchise bűvöletében élő üzletembereket nem hatotta meg sem a harmadik rész végére elért dramaturgiai végpont, sem a Damon/Greengrass páros merev elzárkózása. Előbb nélkülük próbálkoztak a vonatkozó univerzum bővítésével, majd végül őket is meggyőzték, lenne értelme tovább bonyolítani a kémmesét.

Egy természetes nyugvópontjára jutott történetet azonban nem egyszerű újra mozgásba lendíteni. Bourne múltjába újabb titkot csempészni legalább olyan mesterkélt húzás, mint ráküldeni egy újabb gonosz CIA-igazgatót. Hiába bukkan fel a Facebook fiktív megfelelője és hangzik el Snowden neve többször, releváns folytatás helyett felmelegített konfliktusokat és alulírt karaktereket kapunk. A főhősben vibráló kettősségek és a hitelesség illúziói nélkül Bourne nem sokban különbözik a Tom Cruise megformálta rendcsinálóktól. A rutin ellenben üzembiztosan működik, a filmet Greengrass akciójelenetei és Damon jelenléte emelik ki a tisztes iparosmunkák mezőnyéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12886