KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjszakai csendben

Tótisz András

 

Csendes az éj. És hideg. Havas a folyópart, a tengerparti kisváros, ahol a gyerekek sötétedéskor ijedten sietnek haza, mert az utcán gyilkos garázdálkodik. A gyerekek mellé lép, átkarolja őket, és egy játékot mutat nekik. Kis türelemjátékot, amin egy macska látható, és golyókat kell lyukakba ügyeskedni. Ma nem ritkaság, valamikor a háború előtti Lengyelországban az lehetett, a gyerekek rácsodálkoztak, és a gyilkos a tarkójukhoz szorított pisztollyal lőtt.

Lélektani krimi ez a film, amelybe apait, anyait beleadtak (Ladislav Fuksnak, a Hullaégető írójának nálunk is megjelent, Az utolsó ügy című könyvéből készült). Romantikus ifjúkori barátságot, a rendőrfelügyelő problémáját fiával, aki maga is belekeveredik az ügybe, látszólag évtizede lezárt, de a felszín alatt még izzó szerelmi drámát... Más részről hiteles, szépen megkomponált képeket arról a bizonyos behavazott városról, meghitt zugairól, meleg, zajos matrózkocsmáiról, a felügyelő polgári lakásáról (csodálatos bőrfoteleivel, dolgozószobájával, családi ebédlőjével), szertartásos, régi vágású kényelmetlenségéről. Csillognak a régi rézműszerek, puhán nyílik, csukódik a szekrényfiók, amelyben a pisztolyok vannak.

Közben a lélektani krimi alapkövetelménye szerint lassan és feltartóztathatatlanul halad a cselekmény a tragédia felé. Tudjuk, hogy a lassúság milyen alkalmas a feszültség megteremtésére, fokozására. Ha aztán, egyszer, robbanásszerűen felgyorsulnak az események. Itt ez a váltás hiányzik, és talán ezért maradt meg a film utáni benyomások között a kelleténél erősebben ez a jelző: lassú.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 39-40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7766