KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Delicatessen

Békés Pál

A Delikátesz szállodában, mészárszékben és húskimérésben minden lehetséges, de csak egyvalami bizonyos: a szállóvendégeket lemészárolják és húsukat kimérik.

Idő: alig valamivel a világvége előtt. Helyszín: valahol a világ végén. Az „odakintről” mindössze annyi tudható, hogy az élet valami okból kizökkent a normális kerékvágásból, és immár semmi remény, hogy valaha is visszatérjen – az út most már csak lefelé vezethet. Az „odabentről” pedig annyit, hogy a szállóvendégek egyetlen tevékenysége: korgó gyomorral és repeső szívvel várják, hogy mikor sújt le újra a szállodatulaj bárdja.

A horrorisztikus abszurd szinte kizárólag a végállapotba jutott, düledező hotel szorongató szobáiban, illetve a szálloda alatti kanálisrendszer klausztrofób folyosóin játszódik – itt, e csatornaszagú földalattiságban hemzsegnek az odafönti „rendszert” opponáló vegetariánusok.

Amikor az állástalan cirkuszi artista, akinek munkatársa, a hírneves csimpánz az áldatlan körülmények áldozatául esett (elfogyasztották), karbantartói állást kap a Delikáteszben, nem is sejti, hogy desszertnek hízlalják. Midőn ráébred, a film a pengeéles elméjű bohóc és a pengeéles bárddal fölszerelt hentesmester mérkőzésévé válik, melyet tovább bonyolít a csatornalakó vegetariánusok gabonarabló kommandóakciója.

Az eredmény: horror- és akciófilm elemekből szerkesztett, időnként filozofikus felhangoktól sem visszariadó sűrű téboly. Rútság, ostobaság és gonoszság oly tömény elegye zúdul a nézőre, hogy azon csak röhögni lehet, ráadásul sokat. A Delicatessen az utóbbi idők egyik legjobb komédiája – bizonyos értelemben műfajilag is újat hozó vígjáték: végjáték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=134