KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Atomszőke

Herpai Gergely

Atomic Blonde – amerikai, 2017. Rendezte: David Leitch. Írta: Anthony Johnston képregényéből Kurt Johnstad. Kép: Jonathan Sela. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Charlize Theron (Broughton), James McAvoy (Percival), Sofia Boutella (Delphine), Bill Skarsgard (Merkel), Sam Hargrave (Gascoine). Gyártó: 87Eleven / Closed on Mondays. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 115 perc.

 

Charlize Theron kőkemény kémfilmje, a részben Budapesten forgatott Atomszőke fényében még a legbrutálisabb Daniel Craig-féle James Bond-filmek is Hamupipőkének számítanak. Miközben hősnője, Lorraine Broughton kifinomultságban és eleganciában még Bondot is lepipálja, sokkal keményebb akciójelenetekben vesz részt – ami nem meglepő, tekintve, hogy David Leitch, a John Wick társrendezője állt be a kamerák mögé. Leitch mindjárt a film legelején egyértelműen értésünkre hozza, hogy milyen filmre számíthatunk: egy ‘89-es archív felvételt láthatunk, amelyben Ronald Reagan elnök a berlini fal előtt éppen az azóta híressé vált beszédét mondja fel, amelyet megszakít egy nagy, neonzöld betűkkel írt felirat: „ez nem az a történet.” Alternatív történelemről lenne szó? Korántsem, pusztán arról, hogy a berlini fal története mindössze a háttere ennek a kémtörténetbe oltott, ízig-vérig akciófilmnek – a szó konkrét értelmében is, mivel bőven folyik vér a filmben: Charlize Theront sem kímélik benne és ő sem irgalmaz ellenfeleinek.

Talán a film egyetlen hiányossága a The Coldest City című Anthony Johnston-képregényből eléggé nagy vonalakban adaptált történet (brit ügynöknő vadászik Berlinben egy orosz kettős ügynökre és egy létfontosságú ügynöklistára), amely az írók legnagyobb igyekezete ellenére sem marad több mint egyfajta váz, amely a hajmeresztő akciójeleneteket összeköti. Bár nem olyan vázlatos, mint a John Wick faék egyszerűségű története, fordulatok, árulások bőven akadnak benne, de Broughton meséje már ismerős a kémfilmekben ezerszer felhasznált motívumokból. Az Atomszőke bátor, vad, brutális és gyakran logikátlan, Charlize Theron azonban mégis igazi „killer queen” benne: a műfaj rajongóinak mindenképpen ajánlott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13357