KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Rambo 1-3.

Benke Attila

Rambo: Első vér, Rambo 2., Rambo 3. – amerikai, 1982, 1985, 1988. Rendezők: Ted Kotcheff, George P. Cosmatos, Peter MacDonald. Szereplők: Sylvester Stallone, Richard Crenna, Brian Dennehy, Charles Napier, Julia Nickson-Soul. Gyártó: Anabasis N.V., Carolco. Forgalmazó: Studio Canal. 281 perc.

 

Az Egyesült Államok Vietnam és Watergate utáni lábadozási korszakának emblematikus sztárjává vált Sylvester Stallone két klasszikus filmsorozatban is. Az 1976-os Rocky vízválasztó alkotás mind formai, mind ideológiai szempontból. A címszereplő lecsúszott sportoló mint a hetvenes évek tipikus csellengő antihőseinek leszármazottja megküzdhet egy sztárbokszolóval, akit a közönség nagy meglepetésére Rocky majdnem ki is üt a ringben. A melegszívű ökölvívó azonban még a Carter-éra teremtménye, a Vietnamért bosszút álló, reagani, keménykötésű akcióhős a Rambo-sorozatban született meg.

A klasszikus Rambo-trilógia indítódarabjában Sylvester Stallone karaktere még sokkal inkább Rocky, mint Rambo. Az Első vérben több a dráma, mint az akció, minthogy a Rocky miatt ekkorra már sztárrá vált Stallone javaslatára a film alapjául szolgáló David Morrell-könyv agresszív és kegyetlen John Rambóját megszelídítették a forgatókönyvírók. Éppen ezért a Rambóban a sérült lelkű vietnami veterán inkább a hazáért vérüket adó katonákkal szemben hálátlan amerikai kisváros fasisztoid rendőreinek áldozata, miattuk kénytelen újra zöldsapkássá válni, ezúttal az idegen dzsungel helyett az észak-amerikai vidéken. Ennek ellenére a cselekmény során csupán két ember hal meg, ők sem a főhős keze által, és Rambónak amúgy is keményebb ellenfelei a múlt traumái, mint a meglehetősen amatőr vidéki zsaruk, vagy a szedett-vedett Nemzeti Gárda.

Az Első vér tehát pszichológiailag hiteles dráma, megható és akciófilmektől szokatlan módon békés fináléval. A Rambo 2.-ben a forgatókönyvet jegyző James Cameron és Sylvester Stallone még megpróbálkoztak Rambo árnyalásával, azonban a második és a harmadik rész már a jobbos Vietnam-filmciklus tipikus darabjaiként egyértelműen a reagan-i ideológia szellemében készült. A Rambo 2. és 3. republikánus gondolatkísérletek arról, hogy a vietnami veterán (újra) bevetésre indul a délkelet-ázsiai dzsungelekbe, illetve a szovjetek „saját Vietnam”-jába, Afganisztánba, és nemcsak kimenti a hadifoglyokat, de egyszemélyes hadseregként szimbolikusan korrigálja a múltat, s megnyeri a hidegháborút az Egyesült Államoknak. Így míg az Első vérnek komoly művészi értékei is vannak, addig a folytatások csupán stílusos akciófilmek, melyek komor héroszától a hetvenévesen is kitűnő kondícióban levő Sylvester Stallone máig nem tudott elszakadni. Jóllehet, a Rambo-mítoszt Hollywood már nem veszi komolyan, hiszen A galaxis őrzői 2.-ben John Rambo kiöregedett zsoldosvezérként csupán rövid cameo erejéig tűnhet fel, az új idők akcióhőseinek gépfegyvereknél és vadászkéseknél többre van szükségük az intergalaktikus terroristákkal vagy a csúcstechnikával felszerelt háttérhatalommal szemben.

Extrák: „Így készült” werkfilmek, s az első lemezen megtalálható az Első vér alternatív befejezése, egy kimaradt jelenet és bakiparádé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13316