KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/január
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Samuel Fuller

• Szilágyi Ákos: Iván árnyékában Változatok rettentőre
• Csejdy András: Hinta, palinta Az erőszak vége
• Bori Erzsébet: Tiszta sor Az ifjú Wenders
TELEVÍZÓ
• Zachar Balázs: Piac-kép Kereskedelmi televíziók
• Békés Pál: Ha az ember Scolába jár Híradó-világ

• Varga Balázs: Megszállottan Sorsfilmezés
• Kornis Mihály: Felfelé a lejtőn Töredékek a hatvanas évek filmművészetéről
• Csejdy András: Epe és lép Hatvanas évek
• Hirsch Tibor: Örök élet, sok kis halállal A kosztüm lehull
• Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók Popvideók
• Fáy Miklós: Igazságot Georges Delerue-nek! Filmzene
• Nyírő András: Házi dj Internet
KRITIKA
• Báron György: Szerelmese Tamás és Juli
• Bikácsy Gergely: A becsvágyó Filmszakadás
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Szigorúan bizalmas
• Báron György: Intim kapcsolatok
• Schubert Gusztáv: És a nyolcadik napon
• Nevelős Zoltán: Alul semmi
• Takács Ferenc: Csillagközi invázió
• Ardai Zoltán: Földön egy angyal
• Kovács Kristóf: A gyűjtő
• Csordás Lajos: A holló 2.
• Hungler Tímea: Összeesküvés-elmélet
• Turcsányi Sándor: Tűzhányó
• Tamás Amaryllis: Spawn

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nászút féláron

Hegyi Gyula

 

Éppen ötvenéves ez a film, s készítői annak idején aligha álmodhatták, hogy fél évszázad múltán egy egészen megváltozott Magyarországon éppen ez a produkció jelentse egy hét, sőt, jószerivel egy hónap egyetlen hazai premierjét, magyar „filmújdonságát”. A Nászút féláron azoknak az időknek az emlékét őrzi, amikor magyar filmet csinálni jó üzlet volt, szakma és közönség értette és becsülte egymást, s a magyar kommersz film itthon (és egy szűkebb-tágabb közép-európai környezetben) egyet jelentett a megbízható üzletmenettel. Most, fél évszázaddal később, csak ámulattal nézhetjük ezt a filmet – ámu-lunk azon, hogy ma ilyesmi számít „premiernek”, ámu-lunk továbbá azon is, hogy a produkció minden limonádé-jellege ellenére is mennyire jól megcsinált termék. (Szemben napjaink hazai kominerszeinek többségével, amelyeknek készítői szakmailag azt is elfelejtették, amit ötven éve mindenki tudott a stúdiók környékén.) Vagyis a Nászút féláron az ámulások mozijának nevezhető; egyedül a történeten nincs mit ámuldoznunk, abban minden pontosan úgy történik, ahogy az effajta filmekben a harmincas-negyvenes években mindig történt.

A film cselekménye egy játékgyár tervezőirodájában indul, ahol önálló – és elég öntudatos – tisztviselőnők és tervezőnők vitatkoznak az emancipációról, a modern nő hivatásáról, s arról, szabad-e, kell-e egy családos asszonynak munkát vállalnia? A film – amúgy eléggé gyermeteg, de ügyesen adagolt mesike segítségével – végső soron azt a választ fogalmazza meg, hogy értelmes nő egyszerre tud helytállni a munkában és a házasságban. Ha úgy halad a világ, ahogy halad, meglehet: néhány év, s a Nászút féláron „modernségével” már sérteni is fogja a mind hangosabb újkonzervatívokat... A film érdekességét, emancipációtól függetlenül, egy olaszországi társasutazás pillanatképei és úti anekdotái jelentik: magyar turisták utazgatnak Mussolini (még békés) Olaszországában. Csak azt sajnálhatjuk, hogy nagyon kevés az eredeti külső felvétel – egyébként néhány képkockában egy elsüllyedt világ izgalmas dokumentumait láthatjuk. Nekem ennyit jelent a Nászút féláron – bár tisztában vagyok vele, hogy mostani nézői többsége számára elsősorban Kabos Gyula, Jávor Pál és a többi szereplő játéka miatt lesz, lehet vonzó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/08 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5742