KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vénasszonyok nyara

Forgács Nóra Kinga

Pranzo di ferragosto – amerikai, 2008. Rendezte: Gianni Di Gregorio. Írta: Gianni Di Gregorio és Simone Riccardini. Kép: Gian Enrico Bianchi. Szereplők: Gianni Di Gregorio (Giovanni), Valeria De Franciscis (Giovanni anyja), Marina Cacciotti (Luigi anyja), Maria Cali (Maria néni), Grazia Cesarini Sforza (Grazia). Gyártó: Archimede. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 75 perc.

 

A 2008-as fesztiválkedvenc Gomorra egyik társ-forgatókönyvírójának első saját mozija, a Vénasszonyok nyara a nagyjátékfilmhosszt éppen csak megütő szomorkás komédia, melyben Gianni Di Gregorio az írás és a rendezés mellett a központi figura, az agglegény Giovanni szerepét is magára osztotta.

A Vénasszonyok nyara alapszituációjához egy kézenfekvő, mégis bizarr üzleti ajánlat vezet: az édesanyjával kettesben élő Giovannit csupán az mentheti meg az anyagi csődtől, ha két napot vigyáz a közös képviselő édesanyjára. A kölcsön-mamával érkezik egy nagynéni is, hamarosan pedig újabb megőrzésre átadott anyukával bővül a csapat, így a napi bevásárlás során megejtett békés séták és a kellemes ízek élvezeteinek hódoló Giovanni lakásában az idős hölgyek száma pillanatok alatt megsokszorozódik. Az egymással kényszerűen összezárt emberek a kezdeti konfliktusok után szabály szerint egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Giovanni mamájának kezdeti ironikus kommentárjaitól a hölgyek összefogásán keresztül a ráadásként megrendelt Nagyboldogasszony-napi ebédig.

A Vénasszonyok nyara erősségét az egyszerű filmes fogalmazásmód mellett az adja, hogy új szerepben mutatja meg a mamától függő olasz pasi típusát, és még a legközhelyesebb vagy legkidolgozatlanabb pillanatainak is megvan az érzelmi atmoszférája: a ragaszkodás, a pimaszság, a szeretet, a szabadságvágy és az egymásra utaltság nyilvánul meg a rendhagyó, mégis hétköznapi interakciókban. Az olykor hóbortos, infantilis és makacs mammák figurái szórakoztató alanyai a visszafogott helyzet- és jellemkomikumnak, a mellőzött idős hölgyeket játszó amatőr szereplőknek pedig őszinte emberi reakciókat köszönhetünk. A film az anyagi kiszolgáltatottság, az izoláció és az időskori magány kérdésében tett diszkrét (a tradicionális értékeit veszítő olasz társadalomban aktuális) állásfoglalása miatt valódi fesztivál-barát darab, ugyanakkor nem túl markáns, ám kellemes színfoltja a hazai későnyári-koraőszi mozipalettának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9925