KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A dzsentlemanus

Kovács Ágnes

A téma ebben az esetben „nem az utcán hevert”, pedig mintha az életből lesték volna el. Az ember szinte csodálattal adózik az agytornának, amely össze tud gyúrni kisstílű csalókat, korrupt és szexmániás honatyákat, pénzsóvárságot, tisztességet, környezetvédelmet, rák elleni küzdelmet, választási kampányt, parlamenti visszásságokat, mindvégig gyermeki hittel bízva az amerikai szabadság és demokrácia megingathatatlanságában.

De azért nem olyan komoly az ügy. Thomas Jefferson Johnson (Eddie Murphy) – mint később kiderül méltán érdemelte ki a valamikor nagy elnök nevét – a Girls of many Nation nevű telefonos szexszolgálat segítségével nagyszabású zsarolásba kezd. A kiszemelt áldozat Florida állam egyik képviselője, aki ugyancsak szexmániákus kollégája választási hadjáratát támogatja. T. Jefferson Johnson, miközben mindent „legombol”, amit lehet – egy beszélgetést kihallgatva rájön, hogy a legnagyobb dobás a képviselőség lenne... „Amerika jövője a változásban van, nem kell félni semmitől, csak a félelemtől. Ha nem bírjátok a hőséget, menjetek ki a konyhából” – mondja kortesbeszédében, és nyer.

Ettől kezdve megy minden, mint a karikacsapás – vidám tréfák közepette – egészen az Energia- és Iparbizottság bársonyszékéig – ahol a legnagyobb dohány ígérkezik. Közben bepillanthatunk Washington D. C. disztingvált urainak üzelmeibe; golyószóróval vadásznak vadkacsákra... Mindezt kemény humorral állja Jefferson, csakhogy közbeszól a szerelem. És a kisstílű családból nagystílű, ám korrupt szenátorrá avanzsált főhős szembesül szerepe komolyságával.

Míg egy kis ország kis parlamentjének honatyáit csak egy-két mondat erejéig tárgyalják ki a Szomszédokban, vagy a Família Kft-ben, addig ez az amerikai produkció több mint 120 percen át szembesít a „valósággal” – igaz, nagyon is mókás formában. De akinek nincs sok ideje, annak az a bizonyos ujj lefelé mutat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=667