KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

„Vannak még mesék e világon”

Schauschitz Attila

 

„Mivel programomat hónapokra előre tervezem, sajnos nem tudok részt venni kiállításukon”, olvashatjuk a berlini Collegium Hungaricumnak szóló német nyelvű levélben, majd alatta magyarul: „Sok szívélyes üdvözlettel: Marta Eggerth Kiepura”. Az említett kiállítás 90. születésnapja alkalmából nyílt.

Ez az évforduló önmagában is elégséges indok a múlt század harmincas éveitől nemzetközi karriert befutó színész- és énekesnő bemutatására; a kiállítás ugyanakkor újabb állomása annak a sorozatnak, amellyel a Berlinben élő Königer Miklós évek óta állhatatosan idézi fel a magyar filmcsillagok jelenlétét az UFA-stúdió nevével fémjelzett német film legendás korszakában. Tágasabban értelmezve, e törekvés egy múlt század közepéig létezett és lassan talán újra kialakuló összefüggésre emlékeztet: a közép-európai szellem és művészet élő összetartozására.

Ezúttal sötétzöld bársonnyal borított paravánok kínálnak hátteret a válogatásnak a szintén berlini Werner Mohr és Königer Miklós magángyűjteményeiből, valamint a Magyar Nemzeti Filmarchívum anyagából. Egyebek mellett korabeli fényképek, képeslapok, újságkivágások, lemezek, filmplakátok, műsorfüzetek érzékeltetik a lenyűgöző pályafutást, amelyet a csodagyerekként induló, csiszolt szopránjával első sikereit a pesti operettszínpadokon arató, majd első és egyetlen magyar filmje (Csak egy kislány van a világon) után 1930-ban Kálmán Jenő által Bécsbe és Hamburgba szerződtetett, de hamarosan Berlinbe költöző, és 1938-ig több mint húsz filmet forgató, valamint 53 lemezt kiadó Eggerth Márta mondhat magáénak.

Eggerth Mártát 1938-ban érte utol legtöbb pályatársának sorsa, a kényszerű emigráció az Egyesült Államokba. Nemcsak magánéletében, de szakmailag is társra talált az ismert tenoristában, Jan Kiepurában. Vele sikerült Amerikában is folytatnia karrierjét, ami nem feltétlenül volt jellemző a tengerentúlra kényszerült magyar művészekre. Az MGM-nél forgatott két film mellett több mint ezer New York-i és chicagói fellépés jelezte ezt a Víg özvegyben; 1952-ben pedig filmvászonra került német produkcióban, A mosoly országában.

A látogatók a kiállítást kísérő vetítéseken a filmvásznon is megismerhették Eggerth Mártát. A berlini „duo-phon” zenekiadó CD-t jelentetett meg Vannak még mesék e világon címmel, az énekesnő 1931 és 33 közötti felvételeivel. Az Eggerth Márta életrajzát tartalmazó, berlini, majd New York-i életét szemléltető, filmjeit és lemezeit lexikális pontossággal felsoroló katalógust a német Friedrich Wilhelm Murnau alapítvány pénzügyi támogatása tette lehetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2565