KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A gyilkosság filozófiája

Kovács Patrik

Spinning Man – amerikai–ír–svéd, 2018. Rendezte: Simon Kaijser. Szereplők: Guy Pearce, Pierce Brosnan, Minnie Driver. Forgalmazó: Bontonfilm. 100 perc.

 

Nincs a thrillernek ősibb toposza, mint a gyilkosság gyanújába keveredett hős, kinek a bűnügyhöz való viszonya csupán a cselekmény zárlatában tisztázódik. Hozzáadott érték nélkül is lehet e karaktertípus köré történetet szőni, csak nem érdemes. Minden bizonnyal tudta ezt A gyilkosság filozófiája alkotógárdája is, mégis a kényelmes utat választották. Filmjük hőse, a szürke kisvárosi családapa (Guy Pearce) filozófiát oktat a helyi egyetemen, és amikor rejtélyes körülmények között eltűnik egy ifjú diáklány, a gyanú hamar a szenvedélyes nőfaló hírében álló férfire terelődik. Nemcsak felesége és gyermekei hidegülnek el tőle, de egy makacs és furfangos nyomozóval (Pierce Brosnan) is pszichológiai hadviselésbe bocsátkozik.

A televízióból érkezett Simon Kaijser nehezen veti meg lábát a nagyjátékfilmes porondon: A gyilkosság filozófiája nemcsak koncepciójában avíttas, de kivitelezése is gyermekbetegségektől szenved. Pedig Kaijser nagyszerűen indítja moziját: az első negyedóra vizualitásában és cselekménybonyolításában egyaránt roppant ígéretes. Ezután viszont A gyilkosság filozófiája meredek ívű mélyrepülésbe kezd, mely részint annak tudható be, hogy a rendező a feszültségteremtésben egyetlen vörös heringre támaszkodik, de bárki – minimális műfajismeret birtokában is – keresztülláthat a fordulatokon. Másfelől a forgatókönyv a legnagyobb zsánerközhelyek katalógusa, a dialógusok sokszor silányak (eszünkbe sem jutna, hogy regényadaptációt látunk), és a bűnproblematika is lényegileg alakul át az utolsó egyharmadban, ugyanis egyre inkább az erkölcsi vétkekre helyeződik a súlypont. A gyilkosság filozófiája így végül csupán hatásmechanizmusában emlékeztet a virtigli thrillerekre, tematikailag sokkal inkább házastársi (melo)dráma, de annak is kevésbé míves válfajához csatlakozik.

Azonban a kékes-szürkés színekben pácolt, hűvös képek ragyogóan szolgálják az atmoszférát, a kopottas tárgyi miliő pedig a kilencvenes évek iránti nosztalgiát ébreszti fel. Brosnan fegyelmezetten játszik, végig higgadt erőt sugároz, Pearce viszont alkatilag nem alkalmas a szerepére: inkább tűnik bájgúnár tesiszakosnak, mint lélekbúvárkodó filozófiatanárnak. Egészében A gyilkosság filozófiája kellemesen jellegtelen, tét nélküli, agyat és szívet kímélő szombat délutáni kikapcsolódás.

Extrák: Kimaradt jelenetek, A kulisszák mögött.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13873