KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A második anya

Árva Márton

Que Horas Ela Volta? – brazil, 2015. Rendezte és írta: Anna Muylaert. Kép: Bárbara Álvarez. Zene: Fábio Trummer. Szereplők: Regina Casé (Val), Michel Joelsas (Fabinho), Helena Albergaría (Edna), Camila Márdila (Jéssica). Gyártó: Gullane Filmes / Africa Filmes / Globo. Forgalmazó: Cirko Film kft. Feliratos. 114 perc.

Brazíliában csak 2013-ban született törvény arról, hogy a háztartási alkalmazottak tevékenységére is vonatkozzon az általános munkajog, de latin-amerikai kontextusban még ez is példamutatóan haladó lépésnek számít, amire a helyi sajtó „a rabszolgaság második eltörléseként” utal. A régió felélénkült emancipációs diskurzusához és a szolgasorsok tabuinak kibeszéléséhez elsősorban társadalmi-politikai motivációk mentén olvasható filmek járulnak hozzá, legyen szó a panamai Hatalomátvétel túszejtő szatírájáról, az argentin Cselédszoba szolid drámájáról, vagy a mexikói Parque vía és a perui Fausta éneke fesztiválkedvenceiről. A tematika brazil darabjai a Meirelles-féle Egy takarítónő naplójától A második anyáig azonban több figyelmet szentelnek hőseik magánéletének, így az igazságérzet mellett az érzelmeket is megmozgatva próbálják kidolgozni progresszív állításaikat. A legfrissebb tételek a társadalmi szakadékok tarthatatlanságát (Casa Grande) illetve a gyakran családtagként szeretett szolgálók kilátásait is (Doméstica) személyes kapcsolatok ábrázolásán keresztül fogalmazzák meg.

Muylaert filmje (eredeti címén: Mikor jön haza?) ebbe a kontextusba illeszkedik, és könnyedén fogyasztható anyamelodrámát vegyít az egyenlőtlenségeket pellengérre állító szolga-történetbe, melyben a dadaként is helytálló házvezetőnő messziről jött lánya megkérdőjelezi a luxusvilla mikrokozmoszát működtető hierarchiát. Az egyetemre készülő, öntudatos Jéssica érkezése rákényszeríti a családot, hogy láthatóvá tegye, ezáltal újra is tárgyalja a megkülönböztetés íratlan szabályait, a fiatal generáció pedig a képkomponálás módjában is gyakran visszaadott szűk keretek kimozdítását, és nyitottabb-dinamikusabb mozgásterekre cserélését sürgeti (lásd az építész-felvételi metaforáját). Bár a film játékos hangvétele néhol felfrissíti a háztartási közegből kiszóló, közhelyszerű kritikus motívumokat (határsértéstől szerepcseréig), a rebellió családcentrikus lekerekítése talán túlságosan is felhígítja az öntudatra ébredés tónusait az egymásra találó felek örömkönnyeiben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12308