KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Jackie Chan: A nagy balhé

Géczi Zoltán

’A’ gai waak (Project A) – hongkongi, 1983. Rendezte: Jackie Chan. Szereplők: Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen, Dick Wei. Forgalmazó: Budapest Film. 106 perc.

 

Azok a filmbarátok, akik nemrégiben megnézték egy csillagászati költségvetésű hollywoodi akciómozi netre kiszivárgott workprint kópiáját, siralmas élményben részesülhettek. A belső használatra szánt anyagból cáfolhatatlanul kiderült, hogy a tavaszi szezon méregdrága szuperlátványosságának súlypontozott elemeiből szinte semmi sem valódi: a harci jelenetekben a programozókon és az animátorokon kívül további élő emberek nem nagyon vettek részt, és csupa poligon-figurák csapnak össze a gondosan megkomponált pixelkörnyezetben.

A hongkongi harcművész-komédiások 1983-as klasszikusa üdítő ellenpéldája a mainstream amerikai filmiparra jellemző digitális restségnek. Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen és Dick Wei, a keleti akciómozi Marx fivérei valódi klasszikust adtak az 1980-as években oly virgoncan ficánkoló zsáner katalógusához, amelyet sokan a mai napig a legkiválóbb munkájuknak neveznek. A kalózok ellen szövetkező derék tengerészek tempós történetét bolondos kergetőzések, ihletett trükkök és végtelen profizmussal előadott harci jelenetek színezik, amelyek könnyedén ellentételezik a korántsem a nyugati drámaiskola szabályai mentén szövődő, európai szemmel nézve gyakorta bugyuta cselekmény kisdedóvós humorát. Jackie Chan rendezőként és főszereplőként egyaránt ragyog; a kamera kedvéért még az óratoronyból is aláveti magát, a közösen kidolgozott bunyókban pedig valódi harcművészek mutatják be, mily látványos is a legendás kínai operaiskola szigorú tréningjének szakmai hozadéka, mily komplex mozdulatsorok valósíthatók meg egyetlen snittben.

A nagy balhé meseszép példázata annak, miként dolgoznak a lelkes és felkészült filmesek, akik hajlandóak akár a szó szoros értelmében is összetörni magukat a nézők szórakoztatása végett. A régi iskola eminensei nem a legfrissebb verziószámú szoftverekkel harcolnak a publikum kegyeiért, hanem a kemény edzésekben és a feszes csapatmunkában, vagyis az emberi tényezőben hisznek – 2009-ben pedig hihetetlenül felvillanyozó élmény a hagyományos filmcsinálás iránti elkötelezettség ily őszinte megnyilvánulása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9809