KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halott vissztér

Galgóczy Judit

 

Ez az NDK bűnügyi film Hamburgban játszódik, s a kikötőben dolgozó török vendégmunkások kiszolgáltatottságáról „rántja le a leplet”.

Láthatunk itt sok kusza álbonyodalmat és az álbonyodalmaktól, valamint erős szerelmi érzésétől magánnyomozóvá alakult német fiatalembert. Amikor éppen nem álmodozik (sajnos, képekben teszi!), akkor nyomoz, lankadatlanul. Hogyne, hiszen nemcsak egy Osman nevű török diák, de végül szerelmese, Lohre is eltűnik. Ráadásul éppen a lány államügyész apukája beszélné le nyomozásáról. Igen, a hatalom és a pénz összefonódik, hogy lefogja a rendőrség kezét.

Hősünk, Ahrens, olyan mint egy NDK filmbe tévedt Rómeó. Tragédiája (hogy ál-Júliát talált magának) megrendítően nevetséges. A színészi játék a rendőrfelügyelőét kivéve nézhetetlen. A film is alig. Pedig van itt minden: társadalmi háttér, rossz családi élet gazdagéknál, luxus, nyomor, több halott (az egyik még él) és színes technika.

Ingrid Sander rendezőnő és munkatársai helyében következő bűnügyi filmjük forgatása előtt retrospektív vetítés keretében megnézném a szakma, a műfaj mestereinek jó néhány alkotását. És nézném, nézném, nézném…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 40-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7983