KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gödör

Nedbál Miklós

 

Egy lány rohan kétségbeesve, mocskos, szakadt ruhában, lábán lerongyolódott zokni. Menekül valami elől, zihálva megérkezik egy iskolába, ahol a telefonhoz rohan, de beleszólni már nem tud. Csak sikítani. Valami nagy titok lesz itt, gondolhatja a szakaavatott moziba járó. Titok van, de nem nagy durranás; a kereskedelmi híradókon felnövő tini-nemzedéknek ez semmi. A poént azért nem lövöm le. Megteszi ezt majd a főszereplő, Liz Dunn (Thora Birch az Amerikai szépségből), persze csak a film végén.

Nick Hamm több mint tíz évvel ezelőtt olvasta először Guy Burt A gödör után című regényét. Habár már akkor nagy hatással volt rá, a celluloidra való adaptálás még pár évet váratott magára. Hamm eleinte a színház világában mozgott, majd tévé drámákat készített. Első filmjét 1997-ben Martha Meet Frank, Daniel and Laurence címmel rendezte. A gödör forgatását 2000 nyarán kezdte. A filmben négy tinédzser egy második világháborús bunkerben tölt el pár napot brahiból, csupán a hecc kedvéért. A kijáratot valaki bezárja, aztán a dolgok kezdenek rosszra fordulni. Sőt, mintha figyelnék őket – vagy mégsem? A nagy titkot Liz pszichológusa próbálja kideríteni a lány egyre zűrösebb és érthetetlenebb elbeszélése alapján. A flash backekre épülő moziban más és más verziók peregnek, míg végül kiderül az igazság – ami csak odaát van. Mert a pszichológusnőn kívül senki nem tudja meg.

A film részben emlékeztethet Golding A legyek ura című regényére, de a ma oly’ népszerű Big Brother-érzés is felmerülhet a nézőben a bunkerben napokat eltöltő fiatalok láttán. Ennek köszönhetően A gödör valamivel több, mint egy átlagos tini-thriller, de nem sokkal. Csend és síri hullaszag. És még a pattogatott kukoricából is marad…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2088