KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy fiú hazatér

Barkóczi Janka

Ben Is Back – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Peter Hedges. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Dickon Hinchliffe. Szereplők: Julia Roberts (Holly), Lucas Hedges (Ben), Kathryn Newton (Ivy), Courtney B. Vance (Neal). Gyártó: Black Bear Pictures / Color Force. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 103 perc.

 

Holly vidáman érkezik haza gyerekeivel a karácsonyi előadás próbájáról, amikor a kertjükben ismerős idegen bukkan fel. A látogató Ben, a rég nem látott legidősebb fiú, akinek kezelhetetlen drogfüggősége a család történetének egyik sötét fejezete. Bár a korábbi karácsonyok rossz tapasztalatai után a família egyszer már úgy döntött, hogy többé nem kér Ben jelenlétéből, Holly-ban most mégis feltámad a remény, hogy visszakaphatja őt. Közös megegyezéssel és erős gyanakvással huszonnégy órás próbaidőt szabnak a vendégnek, de ez az egyetlen, rövid nap sem telik gondok nélkül. Miközben az anya a fiú minden lépését figyeli, és oroszlánként küzd azért, hogy a helyes ösvényen tartsa, olyan alakok bukkannak fel a múltból, akiket jobb lenne örökre elfelejteni.

Hogy hány feldolgozás után válik egy téma trenddé, nehéz megállapítani, de tény, hogy az Egy fiú hazatér és Felix van Groeningen Csodálatos fiú című filmje között szoros párhuzamot lehet felfedezni. Mindkét film függő gyerekek és hozzátartozóik küzdelmeit és megmentési-túlélési stratégiáit taglalja, és mindkettő létrejöttében fontos egy valódi apa-fiú páros. Míg az előbbiben az eredeti történet érintettjei működtek közre, itt Peter Hedges rendező a saját fiára osztotta a főszerepet. Lucas Hedges az egyik legizgalmasabb és legtöbbet foglalkoztatott fiatal színész mostanában, aki Frances McDormand-tól (Három óriásplakát Ebbing határában) Nicole Kidman-en (Eltörölt fiú) át szinte mindenkinek a fiát eljátszotta már. Ezúttal Julia Roberts mellett jelenik meg, akivel minden szempontból felveszi a versenyt. A drog és a család viszonya fontos és nagyon összetett kérdés, de ezt a bonyolultságot láthatóan nehéz megragadni. Ben drámája viszonylag egyszerűen, elsősorban az anya szemszögéből elmesélve, áldozatként mutat be minden érintettet, ezzel pedig együttérzést, sajnálatot és szomorúságot kelt a nézőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14062