KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/szeptember
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: William S. Burroughs 1914–1991

• Csejdy András: Nincs pardon Marco Ferreri
• N. N.: Marco Ferreri
• Ardai Zoltán: Latin-európai psycho Ismét a Dillingerről
• Fekete Ibolya: Egy bizonyos idegállapot Délkelet-európai filmhét
• Makai József: Turbópartizánok A szép falvak szépen égnek
• Bori Erzsébet: Birodalmi lépegetők Új orosz filmek
• Horváth Antal Balázs: A magány mozaikképei Atom Egoyan
• N. N.: Atom Egoyan
• Kömlődi Ferenc: Virtuális szeretők Exotica
• Upor László: Toll a füledbe Orton, a botrányos életű zseni
KRITIKA
• Molnár Gál Péter: Woody Allen barna pulóverben Hatalmas Aphrodite
• Fáy Miklós: A klarinétos Woody-zene
• Bóna László: Az eltűnt idő lábnyomában Elveszett világok
• Asbóth Emil: A testrabló Kockázatos játék
• Hirsch Tibor: Vakvágányon Retúr
• Turcsányi Sándor: Reservoir Girls Fülledtség
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Cigányok ideje
• Bori Erzsébet: Batman és Robin
• Turcsányi Sándor: Kolja
• Ardai Zoltán: A selyem sikolya
• Kovács Kristóf: Sötét zsaruk
• Tamás Amaryllis: Nekem 8
• Harmat György: Féktelenül 2.
• Speier Dávid: Menekülés Los Angelesből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hubertusz vadászat

Hirsch Tibor

 

Közép-Kelet Európa kis országai filmművészetük fejlődésének megfelelő pillanatában rendre előrukkolnak olyan filmekkel, melyek cselekményét befutott emberek rendezte ilyen-olyan tivornyák, estélyek, kerti ünnepségek indítják vagy töltik ki, ahol aztán régi sebek szakadnak föl, magán- és közindulatok gerjednek, és a felelős beosztású vendégek félrészegen önmarcangolásba bonyolódnak – természetesen nem fukarkodva a társadalomkritikai kitérőkkel. A bolgár Zaharievnél bevonuló kiskatonát búcsúztatnak, Zanussi esküvőre, Fábri Zoltán névnapra invitál.

Hans Werner filmjében a vadásztársaság elnöke – helyi főerdész – ünnepli ötvenedik születésnapját. A helyszín, a kellékek mind megfelelnek a mintának: fényűzően berendezett vadászház, dúsan terített asztal, tűzijáték, drága ajándékok – a szállodaszakmában dolgozó feleség saját kedvenc pincérét hozatta el erre az alkalomra. A légkör tehát alkalmas akármilyen régi vagy új korrupció lelepleződésére, pompásan elő van készítve bármilyen múltbeli botlás miatt érzett lelkiismereti válság. A fontos emberek is megjelennek – például a helyi tanácselnök – minden együtt van a politikus moralizáláshoz. A rendező azonban összezavarja a szocialista filmművészet kondicionálta nézői reflexeinket, és egy hirtelen fordulattal szerelmi lektűrt kanyarít a társadalmias nyitójelenetből. Az öregedő erdész drámáját nem fiatalon elkövetett közéleti bűnei, vagy megcsúfolt illúziói alakítják, hanem csak az a mindentől független tény, hogy beleszeret lánya barátnőjébe. A szállodás feleség nem akar válni. A férj azonban nem tér jobb belátásra. Mire a feleség a Hubertusz-napi monstre hajtóvadászaton magaslesről lepuffantja húsz évvel fiatalabb vetélytársnőjét.

Az NDK filmművészetét talán már csak hajszál választja el attól, hogy megszületni engedje, lengyel, magyar, esetleg a tegnapi cseh vagy a mai szovjet minta szerint, a valódi politikai filmet. Talán Hans Werner is csak az utolsó pillanatban gondolta meg magát. Pedig nagyon nekikészült.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5262