KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hard Candy

Köves Gábor

Hard Candy – amerikai, 2005. Rendezte: David Slade. Írta: Brian Nelson. Fényképezte: Jo Willems. Zene: Harry Escott, Molly Nyman. Szereplők: Patrick Wilson (Jeff Kohlver), Ellen Page (Hayley Stark), Sandra Oh (Judy Tokuda). Gyártó: Vulcan Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 103 perc.

 

Bár a szinopszis többet ígér a megleckéztetett pedofil szenzációhajhász történeténél, már megint ugyanabban az áporodott szagú, hollywoodi kukkoldában járunk, melynek kínálatából sosem hiányozhatnak az éppen divatosnak számító deviánsok. Az előkészületeken, melyek során még egészen emberforma alakok mozognak a mozivásznon, olyan hamar sikerül túlesni, mint egy könnyed gyermekbetegségen. Rövid internetes enyelgést követően a harmincas reklámfotós és a tizenéves tinilány a személyes találkozás mellett döntenek, amely oly remekül sikerül, hogy hamarosan már a férfi elszeparált villájában folyik a magát kellető kiskorú leitatása. Vagy legalábbis folyna, mert innentől kezdve állandó meglepetéseket tartogatnak számunkra a filmkészítők, akik hiába is leplezik, távolról sem egy pedofil csábítási kísérlet feltérképezésében, hanem egy hosszan és kéjesen elnyújtott kínzás részletgazdag bemutatásában érdekeltek. Attól a pillanattól fogva, hogy a hatalma teljében lévő férfi - kiszemelt áldozata mesterkedései folytán - egy székhez kötözve, az alárendelt szerepében találja magát, beindul a szerepekkel és erőviszonyokkal való kisiskolás játék, mely a hasonszőrű, magukat felettébb okosnak gondoló thrillerek sajátja. Tulajdonképpen megkönnyebbüléssel is fogadhatnánk, hogy a téma komolyan vétele helyett egy fordulatos thriller-félével akadt dolgunk, filmeseink azonban mindenáron eredetiségre törekednek, és minthogy már régen maguk mögött hagyták az átélhető, emberi dimenziókat, jobb híján sokkolnak. Érezhető örömmel adják át magukat a tabudöntögetés kényszerének, lelkesedésük nem is marad eredmény nélkül. Aki arra érez vágyat, hogy megtekintse az utóbbi idők egyik legfordulatosabb nyíltszíni kasztrálását, semmi pénzért ne hagyja magát lebeszélni a Hard Candyről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8671