KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Két anya

Csala Károly

Friss történet, avítt dramaturgiai fogásokkal. A vietnami és laoszi nép győzelme után, Laosz földjén búcsúztatnak egy vietnami katonát. Váratlan emléksor bomlik ki: az egyik jelenlevő asszony lelkében – thai nemzetiségű vietnami, akit még a franciák hurcoltak Laoszba – régi sebek szakadnak föl, két évtizede elvesztett kisfiára, megölt férjére emlékezik... Laoszi lánya így tudja meg, hogy csupán mostohaanyját tisztelheti benne, mivel az igazit épp e franciáktól megszökött asszony bújtatásáért gyilkolták meg a megszállók. A laoszi partizánharcok történetének néhány fényes lapja meglehetősen leegyszerűsített változatban idéződik föl a két hős anya történetével. A Vietnamból Laoszba szakadt thai asszony igazi ellenállót nevel laoszi asszonytársa leánygyermekéből – miközben rég elveszett fia a vietnami felszabadító sereg soraiban válik hős harcossá, s kerül a katonai segítségnyújtás során Laoszba. Ő az, persze hogy ő, akivel a film első kockáin találkozhatunk. A végén egymásra találnak, s anya és fia együtt indul vissza hazájába, olyan búcsúztató-finálé után, amely már tisztára a romantikus nagyopera szabálykönyvének engedelmeskedik, nem pedig a mai tárgyú realista filmelbeszélés útját-módját kutatja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8154