KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Digitális forradalom

Lobenwein Dávid

Pápai Zsolt

 

Az első látásra a CD-hez hasonló formájú és képességű DVD (Digital Versatile Disc: Digitális Többfunkciójú Lemez) egyszerre alkalmas kép, hang vagy számítógépes információ tárolására, csakúgy, mint a CD, csakhogy nagyjából hétszer több információt képes befogadni. A képrögzítés területén forradalmi változásokat hozó új technika révén lehetővé válik a komplett moziélmény otthoni megidézése. Mindezt az élesebb és színgazdagabb látványt eredményező, a VHS minőségénél kétszer pontosabb képfelbontás, illetve a Dolby Digital, azaz hatcsatornás surround audiorendszer szavatolja. A lemezekre, típustól függően, 2–8 órányi műsor fér el, s elvben választani lehet a film szélesvásznú (16:9) és full frame-változata (4:3) között, bár a legtöbb hordozón egyelőre csak a szélesvásznú verzió elérhető. Egy korongon akár 8 szinkron és 32 különböző nyelvű felirat is elfér, még ha a gyártók gyakran nem is használják ki a teljes kapacitást; a DVD egyéb funkciói között pedig olyanok szerepelnek, mint a rezgésmentes képkimerevítésű kockánkénti léptetés, vagy az egyes jelenetek közvetlen elérhetősége.

Mivel az egyes filmek mozipremierjei a világ különböző pontjain eltérőek, annak érdekében, hogy ne lehessen egy, mondjuk az Egyesült Államokban már vetített, s DVD-n is megjelent produkciót a hazai bemutatót megelőzően házimozi keretében levetíteni, a filmforgalmazók mind a szoftver (a lemezek), mind a hardver (a lejátszók) tekintetében hat régióra osztották a világot: e szerint Észak-Amerika az 1., míg Európa – Dél-Afrikával és Japánnal – a 2. régióhoz tartozik. A kódolás miatt az adott régióban egy más régióból származó lemez – elvileg – használhatatlan. (Európában viszont már most beszerezhetőek 1-es régiójú lemezek, illetve hasonló régiójú és régiófüggetlen lejátszók, arról nem is beszélve, hogy a 2-es régiójú modellek megbütykölésével a készülék alkalmassá tehető az 1-es régióból származó lemezek műsorainak vételére is.) A másolásvédelem érdekében mindezek mellett külön kóddal látták el a lemezeket. Semmi sem jelent azonban garanciát: a hiperbiztonságosnak hitt kódot finn komputernyikok csapata a közelmúltban feltörte.

A DVD csupán két tekintetben marad alul a VHS-sel szemben: a forgalmazott filmek számát illetően, továbbá, hogy nem alkalmas tévéműsorok rögzítésére – bár az új médium e területeken is rohamosan törleszti hátrányát.

Az első DVD-videó Japánban jelent meg, 1996 novemberében. A termék bevezetésének kezdeti szakaszában a legtöbb piackutató úgy vélte, a DVD-videó a CD-hez hasonló iramban, esetleg annál minimálisan gyorsabban terjed majd el, a piac azonban cáfolta ezt: az elmúlt években a DVD legalább háromszor gyorsabban terjedt, mint a CD a maga hőskorában. Az Egyesült Államokban, ahol közel tízezer és Nyugat-Európában, ahol mintegy ezer film jelent meg eddig az új médiumon, épp mostanában kezd luxuscikkből a középrétegek számára is elérhető fogyasztási cikké válni a DVD-készülék, s 2003-ra várható, hogy a DVD-lemezek forgalma tartósan meghaladja a VHS-kazettákét. Ám lehetséges, hogy mindez előbb bekövetkezik: az Egyesült Államokban a tavaly VHS-en és DVD-n egyaránt megjelentetett James Bond-kollekció egyes darabjainak 80%-át az utóbbi változatban vásárolták meg, a Mátrix DVD-verziója pedig olyan mennyiségben kelt el, hogy a film felkerülhetett volna az amerikai VHS-eladási lista második helyére.

Nálunk 1998 áprilisában jelent meg az első DVD-videó, az éves eladás megközelítette a tízezres darabszámot. Tavaly ennek sokszorosa kelt el: a DVD forgalmazásában hetente új címmel jelentkező, eddig több mint kétszáz filmet megjelentető InterCom vezeti a listát, akit tőle messze leszakadva követ néhány kisebb cég (DVD Kft., Best Hollywood). Magyarországon a tavalyi forgalom ötszörösen múlta felül a tervezettet – az elemzők csupán 2001-re prognosztizáltak annyi eladást, amennyit már 1999-ben befogadott a piac. Meglepő, hogy a Mátrix DVD-változata már a megjelenés után néhány nappal hiánycikknek számított itthon. Mindez azt jelzi, hogy a digitális képtárolási formáé a jövő – nálunk is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2834