KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kémjátszma

Vidovszky György

 

Robert Redford és Brad Pitt – Budapesten is forgatott – kém-akciófilmje a lehető legbonyolultabbra dúsított egyszerű történet. Nathan Muir CIA ügynök utolsó napja mozgalmasan telik a hivatalban: egykori kém-tanítványa, Tom Bishop fogságba esett Kínában. Muirnak egy napja van rá, hogy kiszabadítsa. Közben alig mozdul el a virginiai főhadiszállásról: arra „kényszerül”, hogy mesedélutánt tartson éber és rossz szándékú kollégáinak a tanítványával töltött régi szép időkről. Hogy miért? Talán, hogy időt nyerjen, hogy összefűzze azt a néhány történetet (novellát), amit Tony Scott a filmbe akart sűríteni. Ám a felidézett epizódok jók, a változatos helyszínek pedig átélhetővé teszik a filmet, feledtetve a nézővel a dramaturgiai és képi panelekre épülő kerettörténet szájbarágós kiszámíthatóságát.

Muir utolsó akciójában is mindig egy lépéssel előbbre jár kollégáinál, akik – ki tudja miért – teljesen degeneráltnak nézik egyik legjobb munkatársukat. Ezek a jelenetek megfosztják az amerikai elhárítást misztikus erejétől, míg az epizódok elrettentő képet festenek róla. Bishop és Muir Európa és Ázsia országaiban olyan otthonosasan mozog, mintha szülőföldjükön járna, általuk az amerikai nagyhatalom mindenbe beleüti az orrát. Mintha volna egy ország, amelyik természetes feladatának érzi, hogy megoldja más államok problémáit. A több évtizedet és földrészt átívelő sztori mély történelmi összefüggéseket sejtet, noha inkább felületes és zagyva. Így válhat Budapest Kelet- és Nyugat-Németországgá, Bach Brandeburgi Versenye pedig Kelet-Berlint illusztráló zenévé. Muir végül a bajba került Bishopot kimenti Kínából – ezt tette mindig is: Bishopnak ugyanis egyetlen sikeres akciója sem volt…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2464