KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

McQueen

Alföldi Nóra

McQueen – brit, 2018. Rendezte: Ian Bonhote. Írta: Peter Ettedgui. Kép: Will Pugh. Zene: Michael Nyman. Szereplők: Alexander McQueen, Joyce McQueen, Kate Moss, Bernard Arnault, Jodie Kidd. Gyártó: Misfits Entertainment / Salon Pictures. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.

 

A művészemberekről szóló dokumentumfilmek kiemelkedő figyelemnek örvendenek, hiszen élményteli tárlatvezetést ígérnek a kulisszák mögött, titkokba avatják be a nézőt, aki így elcsíphet egy kis morzsácskát a tehetség misztikumából, bepillanthat egy zárt, rejtelmes ám csillogó világba, átérezheti hogy az alkotó zseni is csak egy esendő ember. Az Ian Bonhote és Peter Ettedgui alkotópárosnak azonban nincs szüksége hókuszpókuszra vagy leleplező narratívára ahhoz, felkavaró doksit készítsenek, hiszen vizsgálatuk tárgya, Alexander McQueen tálentuma tulajdonképpen a vágóasztalon hevert, csupán össze kellett ölteni a durva részleteket.

A „divathuligán” jelzővel illetett, „enfant terrible”-ként számontartott tervező tehetsége csak úgy brillíroz a vásznon, mert kreálmányai nem ízlést vagy stílust, hanem hangulatokat és érzelmeket tükröznek, történeteket mesélnek. Ezzel együtt a divatbemutatói koncepciózus performanszok, amelynek hátterében McQueen a saját kezével tépi-varrja-férceli egyedi műveit. Mindeközben ő maga egy kedves, dundi munkásosztálybeli brit fiatal, pimaszsága szerethető és szórakoztató, életpályája drámai és szomorú, a titkokra visszaemlékező munkatársai pedig ízig-vérig művészek, akik maguk is külön dokumentumfilmet érdemelnének.

McQueen az ezredforduló pop-ikonja volt – a háztartásbeli kiskamerás homevideókkal, rengeteg tévé és online interjúval bőséges háttéranyag állt az alkotók rendelkezésére, mégsem volt egyszerű a feladatuk, mert egy nagyon intenzív és hatalmas horderejű életművet kellett összerendezniük. Bölcs döntés volt, hogy témájukat a magánéleti bulvár helyett a művész munkásságán keresztül közelítették meg, és az anyagot a divatbemutatók köré szervezték, ezzel nem csak McQueen zsenijének állítanak szép és érzelmes emléket, hanem az egész divatszakma szépségéről mesélnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13922