KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az emberi szív térképe

Gelencsér Gábor

Az emberi szív térképe igen szövevényes tud lenni, főleg, ha egy film alkotói, hallgatva az idők (és a producerek) szavára, egzotikus környezetbe, az Északi-sarkra helyezik a cselekmény egy részét; ha az örök love storyt egy félig indián lánnyal és egy eszkimó fiúval játszatják el, s ha ezenközben falvédő-bölcsességeket mondatnak el velük a másságról, a fehér ember civilizációjához kényszerből vonzódó, az identitását kultúrájának elutasításával megnyerni vélő kisebbség lelki drámájáról; a szövevény még áttekinthetetlenebbé válik, ha az évtizedeket átívelő történetet a húszas és a hatvanas évek közé helyezik, tengelyében a második világháborúval, midőn a szerelmes férfiú vadászrepülő, a szerelmes leány a bombázók készítette légifelvételek analizálásával foglalkozik, s így magától értetődő módon ötletes (és felettébb kockázatos) légifelvételekkel üzengethetnek egymásnak; sőt, Drezda porig bombázása alkalmából még a pusztítás borzalma fölött is lehet moralizálni, háttérben az égő város dekoratív filmképével; s a szívtérkép szövevényét még kultúrsznob odakacsintás is fokozhatja, mondjuk Thomas Mannra (Varázshegy, Madame Chauchat, röntgenkép a szív fölött, tudjuk, köszönjük); az pedig már a szövevény szövevénye, hogy a film eredeti módon flash back-technikát követ, és a végén úgy nincs happy end, hogy mégis van. Szóval Az emberi szív térképe legalább olyan szövevényes, mint ez a mondat. S az értelme is pontosan ennyi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1102