KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szamszára

Kis Anna

 

Mit ér egy láma bölcsessége a hétköznapokban? A kérdést csak nagy erőfeszítések árán megközelíthető környezetbe – a Himalájában eldugott, tradicionális életmódot folytató, indiai Ladakhba – ágyazva feszegeti a német–francia koprodukció. Tashi három hosszú évig tanúsít páratlan önfegyelmet: a világtól elzárt remetelakban meditál. Kolostorába visszatérve azonban a mégoly szent életet folytató ifjú lámát is utoléri a kamaszkor. Kíváncsi lesz az élet nyújtotta apró örömök, nem utolsósorban pedig a szebbik nem iránt. Kiugrásához rafinált ideológiát is kovácsol: hogyan is állhatnánk ellen a világi hívságok kísértésének, ha meg sem tapasztaljuk őket? Nyakába veszi hát a világot, és a hároméves meditáció türelmét sutba dobva mindjárt ez első faluban helyre kis családi életet rittyent magának. Ahogyan Tashi csetlik-botlik a mindennapi ismeretlenben, úgy csetlik-botlik a film is a stílusok, a megjelenítési eszközök útvesztőjében. Bár a fenséges tájak és a buddhista parasztság mindennapi életének ábrázolása egységes és 138 percben is megunhatatlan képi keretet kínál a történetnek, azon belül aztán hetet-havat összehordanak a filmkészítők. A szertartásos, kolostori jeleneteket szuperman-akcióparódia követi, majd hősünk úgy röpül ki egy duplaszárnyú faajtón, ahogy utoljára csak vérbeli westernben láttuk, a Káma Szútra-illusztrációval felérő erotikus jelenetek pedig olykor – nem tudni, milyen szándéktól vezérelve, de biztosan nem véletlenül – fejjel lefelé tűnnek fel a vásznon. A szépelgő történetmesélés végére aztán felkerül a feminista szíveknek kedves poén: még egy láma bölcsessége sem vetekedhet az érzékeny női intuícióval, s ha valamire biztosan lehet számítani az életben, hát az a férfiak gyengesége. Tashi hiába járta meg a hadak útját, és készül a kísértések alaposabb feltérképezése után vissza a kolostorába: megrökönyödve áll a felismerés előtt, majd szabályos hisztériás rohammal nyugtázza azt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1787